|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
"Úgy vagyok köztetek, mint aki szolgál" Országos diakónustalálkozó Leányfalun Jézus ráismerne-e mai egyházában az apostolok közösségére? - indította A szolgálat szentsége című előadását Lukács László piarista atya a leányfalui Szent Gellért Lelkigyakorlatos Házban nemrég megtartott diakónus-lelkigyakorlaton. A történelmi egyházban a presbiterek és a diakónusok hatalmi harcának következménye az lett, hogy a diakonátus intézménye elhalt, "a szolgálat szelleme megfogyatkozott az egyházban" - annak ellenére, hogy a Szentlélek munkája nyomán jézusi parancsként mindig jelen volt az egyház életében. Ahogy a ma egyházában a szerzetesi élet a vita consecra, az evangéliumi tanácsok szellemében megélt életet mutatja fel, úgy a diakonátus a diakónia, a szolgálat szellemének elkötelezett életforma megjelenítésére hivatott - hangsúlyozta a lelkigyakorlat vezetője. A diakonátus nem funkció, hanem benső, meghatározó életforma, mely Jézus tanításából igazolható: Boenhofferrel szólva a "proegzisztenciális Jézus" a másokért való ember, aki a szolgálatot élettörvényként állítja elénk - emelte ki Lukács László. A piarista atya szerint Jézus, aki az utolsó vacsorán tanítványai lábát megmosva rabszolgamunkát vállalt, "kvázi szentségként" hagyta az apostolokra a szolgálatot. A diakónus újszövetségi alakja a jó sáfár, a jó szolga, az "ökonómus", aki gondoskodik a háznépről és virrasztva imádkozik - az akció és kontempláció összhangját valósítva meg életében. Karl Rahnert idézve - a teológusnak misztagógusnak, a vallás titkaiba beavató, "a titok által megragadott embernek kell lennie, aki maga is átadta magát a titoknak" - Lukács atya kiemelte, hogy a diakónusok számára különleges lehetőség, hogy a keresztelőkön, esküvőkön, temetéseken megjelenő nagyszámú nem hívő emberhez is "ezzel a megragadottsággal szóljanak". A II. vatikáni zsinat után a világegyház egyik legdinamikusabban fejlődő területe volt a diakonátus. Jelenleg 31 000 diakónus van a világon, a legtöbben az Egyesült Államokban és Kanadában (19 000), illetve Európában (9600). Európában Németország volt sokáig a megújulás kiindulópontja (2500), de ma már jelentős a diakónusok létszáma Olaszországban (2600) és Franciaországban (1800) is. Magyarország 55 felszentelt diakónussal a rendszerváltó közép-európai országok között Csehországot követi. Molnár Ferenc állandó diakónus, a lelkigyakorlat szervezője elmondta, hogy 1996-ban hirdették meg először a lelkigyakorlatot, amely hamarosan országos találkozóvá nőtte ki magát. Az éves találkozók nyomán a Kalocsa-kecskeméti és az Esztergom-budapesti Egyházmegyében már létező diakónusközösségek után Székesfehérváron és Vácott is létrejöttek hasonló közösségek. "Mostanra már a felszentelt diakónusok mellett egyre több érdeklődő fiatal vesz részt az éves lelkigyakorlatokon" - mondta Molnár Ferenc, aki szerint az országos találkozók legnagyobb eredménye, hogy a meglehetősen strukturálatlan, differenciálatlan, kilencvenes évek eleji állapotból eljutottak oda, hogy a most szentelendő diakónusok pontosan látják, hogy mi a feladatuk, szerepkörük az egyházban. "Ehhez le kellett győzni számos előítéletet, például azt, hogy a diakónus a papot pótolja" - hangsúlyozta Molnár Ferenc. A szenvedélybetegekkel foglalkozó állandó diakónus szerint a II. vatikáni zsinat szellemében megújult, a szolgálat teológiájára épülő egyházban szükség van a diakonátusra. Míg vidéken leginkább a hagyományos egyházstruktúrában szolgálnak a diakónusok plébániákon, illetve papokkal együttműködve, Budapesten és a nagyobb városokban inkább a szakpasztorációban jelentős a tevékenységük: kórházlelkészség, börtönpasztoráció, jegyesoktatás, illetve szenvedélybetegek gondozása. A lelkigyakorlat záró szentmiséjén mondott homíliájában Kiss-Rigó László püspök az apostolok által kiválasztott első hét diakónus és Szent István vértanú példája kapcsán kiemelte, hogy nem a paphiány miatt, hanem a különféle szolgálatok megjelenítése miatt van szükség az egyházban a diakonátusra. Daru Gábor
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|