Uj Ember

2004.11.21
LX. évf. 47. (2936.)

November 19.,
Szent Erzsébet
ünnepe

Főoldal
Címlap
Püspökkari felhívás a népszavazásra
Szent Mártonra emlékeztek Szombathelyen
Az egyház és a kormány kapcsolata
"Sem nem kiegyensúlyozott, sem nem jó"
Az ipolytölgyesi gyermekotthon javára
A Szent Erzsébet rózsája-díj átadásáról
Gyógyít és fölemel
Lelkiség
Krisztus király ünnepén
Nem e világból való...
Az egyház az eucharisztiából él
(5.)
A hét szentjei
A hét liturgiája
Katolikus szemmel
A "kétigenes", december 5-i népszavazás háttere
Az egészségügy: közszolgálat
Vallásilag elkötelezett orvosok a kórházprivatizációról
A vér szava
Lapszél
Csúsztatások
Élő egyház
Felszólító módban...
Nemzeti Kateketikai Kongresszus Budapesten
A tours-i püspök nyomában
Átadták a Szent Márton-díjat
Jubileumi napok az egri papnevelőben
Jezsuiták önmagukról
Katolikus jogászegyesület alakult
Pálos konferencia Miskolcon
Élő egyház
Felnőtt az apa fia
Európa és Afrika püspökei az együttműködésért
Falak nélkül
Vitatott francia laicizmus
Fórum
Szennay András főapát gyémántmisés
Keresztényként "jelen lenni"
Bányai Mária halálára
Egy tudós újságíró
Harminc éve hunyt el Radó Polikárp
Fórum
Árpád-házi Szent Erzsébet emlékezete Angliában
Fórum
Negyven év a keresztény egység útján
Az ökumenikus zsinati határozatról
"Úgy vagyok köztetek, mint aki szolgál"
Országos diakónustalálkozó Leányfalun
Könyvajánló
Szemtől szemben
Az Olvasó írja
Párbeszéd
Vallásosság a médiában
Benyomások és gondolatok egy találkozóról
Médiakonferencia Castel Gandolfóban
Fénnyé váló szavak
Párbeszéd a vallások között
Helyesbítés
Ifjúság
Hétköznap és misztika
A hónap témája: Mit jelent a részvét?
Szólj hozzá!
Programajánló
Serdülők lelki napjai a szaléziaknál
Rejtvény
Kultúra
Bárány Tamás halálára
Rögtön klasszikus
Beethoven két zongoraversenyének felvételéről
Az Egész vonzásában
In memoriam Gergely Ferenc
***
Paletta
Mozaik
Az Új Ember pályázata az Eucharisztia Évére
Pályázati feltételek
"Gyémántnál értékesebb"
Boldog Károly hazaérkezett
Határon átívelő zarándoklat
Üzeneteket hoznak Nagyváradról Budapestre
Molyűző hárfacserje

 

Nem e világból való...

Sok jövendölés látott és lát napvilágot emberemlékezet óta. Legyen az Nostradamus vagy Malakiás, valahol mindegyik sántít és hamisnak bizonyul. Vannak azonban igazolt, már beteljesedett, és garantáltan a jövőben beteljesedő jövendölések. Ezek mind az Isten szeretetéről: a megígért isteni Megváltóról, annak véres engeszteléséről, majd feltámadásáról szólnak. A Gyermeken teljesedtek be, aki feltámadásával Isten Fiának bizonyult. Ő emelt fővel merte kimondani a faggató Pilátusnak: Igen, én király vagyok. De országom nem e világból való.


Az igazolt próféták az emberiség jövőjéről is bőven beszélnek. Szerintük a jövő is Isten kezében van, és Jézus király végső győzelmével teljesedik be. A Jelenések könyve egyik legérdekesebb isteni üzenete így szól: "A megnyílt mennyben egy fehér lovat pillantottam meg, Lovasa a Hűséges és az Igaz. Igazságosan ítél és harcol. Szeme olyan, mint a lobogó tűz. Fején ékes diadém. Rajta olyan név, melyet senki nem ismer, csak ő maga. Vértől ázott ruhát viselt. Neve: Isten Igéje. A mennyei seregek tiszta fehér gyolcsba öltözve fehér lovon kísérték. Köntösén csípő magasságban ez a név volt írva: királyok Királya, uralkodók Ura" (Jel 19,11).

A próféta a jövőt látja, és képanyagba öltöztetve múlt időben mondja el, amit látott. Majd így folytatja látomását: "Beteljesedett. Én az Alfa és az Ómega vagyok, a kezdet és a vég. Én a szomjazónak ingyen adok az élő vizek forrásából. A győztes részesedik mindebben. A gyáva, a hitetlen, a szentségtörő, a gyilkos, a parázna, a bálványimádó és a hazug mind a kénkővel égő tüzes tóba kerül. Ez a második halál (Jel 21,58).

Igen. A történelem nem vak végzetek sorozata. Célja, értelme van. Isten közli a célt, a bontakozás ütemét, és a végső nagy beteljesedést. Ekkor újjáalkot mindent. Aki ezt vezérli, a Bárány. Ő áldozati vérével nyeri el a végső győzelmet, és a mindenre kiterjedő királyságot.

Krisztus király vasárnapja évenként megismétlődő üzenet nekünk, hogy el ne csüggedjünk. Igaz, vérre menő harc folyik a lelkekért az igazi Király és a Sátán között. Az igazi Király velünk és értünk harcol a bohóc király ellen, aki elcsábítja a nemzeteket. Az igazi Király vérét ontja alattvalóiért, a mindenkori bohóc király mások vérét szipolyozza. Az igazi Király szenvedést ajánl és kér, hogy általa megtisztuljunk, és az örök béke legyen osztályrészünk. A sátán pénzt, jólétet, érzéki örömöket kínálgat csábos reklámjaival. Mikor aztán ezek nem használnak, kifogynak, kétségbeesésbe taszít. Krisztus király végső győzelme a mi osztályrészünk is lehet, ha úgy éljük meg, mint Teilhard de Chardin nővére, Margit, aki Párizsban évekig ágyhoz kötötten, mozdulatlanul szenvedett. A kitűnő jezsuita tudós, misztikus így írt neki: "Margit nővérem! Miközben én átadtam magam a Világmindenség pozitív erőinek, Te mozdulatlanul, ágyhoz szegezve lelked mélyén nagy-nagy csöndben alakítod át fénnyé a Világ legszörnyűbb árnyait. Mondd csak, mit gondolhat Teremtő Istenünk: kettőnk közül melyiknek jutott nagyszerűbb szerep?"

Kerényi Lajos

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu