|
|
Az egyház és a kormány kapcsolata "Sem nem kiegyensúlyozott, sem nem jó" Tanácskoztak a közoktatási intézmények vezetői Az egyházi fönntartású közoktatási intézmények kritikus helyzetbe kerülhetnek az idei költségvetési törvénytervezet megszavazása esetén. Erről, illetve a lehetséges lépésekről tárgyaltak az óvodák és iskolák vezetői november 9-én Budapesten. A püspöki konferencia titkársága, illetve az iskolabizottság által szervezett találkozón mintegy kétszázan vettek részt. Veres András püspök ismertette a kialakult helyzetet, amely - szavai szerint - nemcsak meghökkentő, hanem elfogadhatatlan is. A kormány - folytatta - magyarázkodik, miközben az egyházak érdemi egyeztetést szorgalmaznak. A költségvetés tervezetében megfogalmazódó diszkriminatív intézkedések a történelmi egyházakat egyaránt sújtják, ezért közösen tették közzé tiltakozó nyílt levelüket november 2-án. A kormány - folytatta Veres András - nem egyeztetni, hanem folyamatosan csak tájékoztatni kíván saját döntéseiről. A közgazdász szakértők rámutattak arra, hogy a számokkal hogyan manipulál a kormányzat: miközben arról beszél, hogy az egyházi iskolák az önkormányzati iskoláknál nagyobb arányú juttatást kapnak, a valóság ennek éppen a fordítottja. Összességében - a szigorúan vett számszaki adatok alapján - mintegy húsz százalékkal kevesebb jut január 1-jétől - tehát tanév közben - az egyházi közoktatási intézményeknek. Az sem vigasztaló, hogy a kistelepülések önkormányzati iskoláit - pénzügyi módszerrel - ugyancsak meg akarja fojtani a kormány. A tanácskozáson - mint ezt Veres András püspök a sajtótájékoztatón elmondta - határozottan megfogalmazódott: az egyházi intézmények - az alkotmány és a hatályos törvények értelmében - egyenlő elbírálást követelnek, a diszkrimináció ellen pedig határozottan tiltakoznak. Az október 25-én elfogadott, 2003-ra vonatkozó zárszámadási törvényben egyébként a kormány elismerte, hogy az előző évben az egyházi iskolák 1,4 milliárddal kevesebbet kaptak annál, mint amennyi a törvények értelmében megillette volna őket. Veres András fölhívta a figyelmet arra is, hogy a költségvetési huzavona, a szülők elbizonytalanításával is, súlyos károkat okozhat az egyházi közoktatási intézmények életében, hiszen fölveti annak rémét, hogy aki gyermekét egyházi iskolába kívánja járatni, a jövőben ezt csak külön anyagi tehervállalással teheti meg. Ugyanakkor elbizonytalanítja a pedagógusokat, akik körében az elvonás egzisztenciális kérdéssé válik. Ezért hangzott el: nem engedhető meg, hogy az egyházi iskolák tanárai kevesebb bért kapjanak önkormányzati iskolában dolgozó kollégáiknál. (Az egyházi iskolában dolgozó tanárok már idén sem kapták meg az önkormányzati tanároknak juttatott - igaz, szégyenteljesen alacsony, egyszázalékos - közalkalmazotti béremelést.) S nem utolsósorban bizonytalanságot kelt a gyermekek körében, ami oktatás-nevelésük szempontjából súlyos károkat okozhat. Már az európai parlamenti választások idején megjelentek olyan politikai kampányhirdetések, amelyek azt sugallták, mintha az önkormányzati iskolák gyermekei hátrányos helyzetbe kerülnének az egyházi iskolába járókkal szemben. Nyilvánvaló tehát - hangsúlyozta Veres András -, hogy hosszas ideológiai előkészítő munka után került sor a mostani költségvetési törvénytervezet kidolgozására, s e mögött a társadalom megosztására irányuló szándék, az egyházakkal szemben folytatott következetes diszkriminációs politika ismerhető föl. Mit tehet ebben a helyzetben az egyház? A püspöki konferencia mindenkor az alkotmányos utat és lehetőségeket követi. Ezért fölhívták az egyes intézményeket, hogy keressék a kapcsolatokat a helyi - kormánypárti és ellenzéki - politikusokkal, és a valóságnak, a számszaki tényeknek megfelelően tájékoztassák őket, hiszen bebizonyosodott az is, hogy az oktatási kormányzat, illetve ennek nyomán a kormányfő által is hangoztatott adatok manipuláltak, de erről a politikusok jelentős részének nincsenek valós ismereteik. Az iskolák a szülőkkel közösen keressék a közvélemény valós tájékoztatásának, s ha kell, a polgári tiltakozásnak a lehetséges formáit is. Az iskolákban pedig - a mostani kritikus időszakban - a diákok, tanáraikkal együtt naponta mondjanak rövid imát iskolájukért. Amikor a sajtó egyik képviselője fölvetette, nem jelenti-e ez a gyermekek politikai célok érdekében való mozgósítását - ami idegen az iskola szellemiségétől - Veres András kijelentette: engedtessék meg az egyháznak, hogy maga döntse el, milyen hitéletet folytat saját intézményeiben. A tanácskozáson fölhívták a figyelmet arra is, hogy a költségvetési tervezet - mostani formában való - elfogadása a közoktatási törvényre is hatással lesz: a jövőben jelentősen nehezebbé válik egyházi iskolák alapítása, illetve meglévő önkormányzati intézmények egyházi fenntartásba adása. Mindezek alapján fogalmazott úgy a püspöki konferencia titkára, hogy jelenleg az egyház és a kormány kapcsolata "sem nem kiegyensúlyozott, sem nem jó". (elmer) * * * November 15-én Hiller István miniszter, pártelnök szakértői egyeztetésre hívta a hazai egyházak képviselőit. Veres András, az MKPK titkára lapunknak elmondta, a találkozó érdemi egyeztetések reményét vetette fel. Hozzátette, az egyházak célja az iskolák ügyében az egyenlő finanszírozás, melynek lehetőségét pro forma a törvény biztosítja.
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||