Az Olvasó írja

Az Új Ember október 31-i számában megjelent A legrégibb bibliatöredék című írás egyik állítását szeretném kiegészíteni. A cikkíró, Zsille Gábor által említett egyiptomi, úgynevezett Merneptah-sztélé mellett más írásos emlék is fennmaradt a Krisztus előtti IX. századból, amely megemlíti a zsidó népet.

A brooklyni múzeumban őriznek egy papirusztöredéket, amely ugyanabból a korból, III. Szobekhotep fáraó idejéből származik. A papirusz hátlapján a fáraó rendelete áll, amely engedélyezi kilencvenöt házi rabszolga eladását a thébai körzet egyik birtokára. Az előlapon pedig felsorolják a neveket, amelyeknek a fele sémi eredetű. Ezekre az aamu szót használják, amelynek jelentése: ázsiai. A gazdájuktól kapott egyiptomi nevüket külön megadják. A sémi nevek között sok bibliai hébert találunk.

Öt helyen szerepelnek a törzsi névadó ős, Jákob és Lea fia, Issakár névváltozatai, ám feltűnik például az Ásér nemzetségnév és a Sifrá név is. Ha egy felső-egyiptomi hivatalnoknak több mint negyven zsidó rabszolgája volt, elképzelhető, mennyien élhettek a Nílus deltájának vidékén, ahol az ásatások rengeteg palesztinai eredetű sírt tártak fel. Ez volt az a népesség, amely Mózes vezérletével végül elhagyta Egyiptomot.

A cikkíró által említett moábita kő mellett szintén megemlíthető az 1908-ban Emmausz mellett talált 9x13 centiméter nagyságú mészkőlap (úgynevezett "gézeri naptár"), amely a Krisztus előtti X. századból való, s a hónapok dicséretét tartalmazza hét sorban, héber nyelven.

ifj. Ács László

Rábagyarmat

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu