|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
A hét szentjei Szent Cecília szűz és vértanú (november 22.) Szent Cecília tiszteletére Rómában már az V. században bazilikát építettek. Kultusza mindenfelé elterjedt vértanúságának története révén. Ez úgy mutatja be őt, mint a keresztény nő eszményi példaképét, aki a szüzességet választotta, és Krisztus szeretetéért vértanúságot szenvedett. Dicsérjétek Istent citerával, tízhúrú hárfán zenéljetek neki! Előtte új dalt énekeljetek (Zsolt 32, 2-3). Hagyjátok el a régit, hiszen már új éneket is ismertek. Új ember, új szövetség, új ének. Az új éneket nem ismerik a régi emberek. Az új éneket csak az új emberek értik meg, akik a kegyelem révén már megújultak a régiből, és már az Újszövetséghez tartoznak, amely nem más, mint a mennyek országa. Ezután vágyódik egész szeretetünk, és énekli is az új éneket. De ne a nyelvünk, hanem az életünk zengje ezt az új dalt. Előtte új dalt énekeljetek, daloljatok neki szép öröméneket zengve (Zsolt 32, 3). Mindenki azt keresi, hogy hogyan énekeljen Istennek. Dalolj hát neki, de vigyázz, ne rosszul! Nem akarja, hogy a fülét sértsék. Ezért szépen énekeljetek, testvéreim! Mert ha valamikor is azt mondanák neked, hogy egy zeneértő előtt énekelj, de úgy, hogy megnyerd tetszését, zeneművészeti eligazítás nélkül bizonyára félnél, hogy majd nem tetszik éneked a művésznek. Ami hibát ugyanis egy zeneileg járatlan ember nem vesz észre az énekedben, azt a művész már megrója. Ezek után ki ajánlhat fel szép éneket Istennek, aki ugyanígy megítéli az énekest, és ugyanígy észrevesz és meghall mindent? Mikor lesz a te énekművészeted olyan kiváló, hogy e tökéletes fülek se találjanak benne semmi kivetnivalót? Íme, éneklésed módját illetően ehhez tartsd magad: ne keresd a szavakat, mintha meg tudnád magyarázni, hogy mi is tetszik Istennek. Ujjongással énekelj! Ez az ujjongó ének az Istenhez illő szép ének. (Szent Ágoston püspöknek a zsoltárokról szóló fejtegetéseiből) Szent I. Kelemen pápa és vértanú (november 23.) Kelemen pápa Szent Péter harmadik utódaként kormányozta az egyházat az I. század végén. Igen szép levelet írt a korintusiakhoz, amelyben a békét és az egymás közötti egyetértést akarta erősíteni. "Szeretteim, mily boldogítóak és csodálatosak Isten ajándékai! Élet az örökkévalóságban, ragyogás az igazságban, igazság a szabadságban, hit a bizalomban, szentségben véghezvitt önmegtagadás; ezeket mind meg is érthetjük. Mi lehet tehát az, amit az őt szeretőknek készít? Ennek nagyságát és szépségét csak a szentséges Alkotó és a századok Atyja tudja. Tehát minden erőnkkel arra törekedjünk, hogy azok közé kerüljünk, akik őt szeretik, és elnyerhessük megígért ajándékait.De hogyan történjék ez, kedveseim? Úgy, ha hitünk által istenismeretünk megszilárdul, ha szorgosan keressük azt, ami Isten előtt jó és kedves, ha megteszük, amit szent akarata rendelt, ha az igazság útján járunk, elvetünk magunktól minden igazságtalanságot, gonoszságot, fösvénységet, pártoskodást, álnokságot és csalást. A nagyok nem állhatnak meg a kicsinyek nélkül, és a kicsinyek a nagyok nélkül; vegyesen vannak kicsinyek és nagyok, és ez a célszerű. A fej mit sem ér lábak nélkül, a láb sem ér semmit fej nélkül. Testünk legkisebb tagjai is hasznára vannak az egész testnek, és szükségesek is az egésznek. Sőt, valamennyien összetartoznak, és egynek szolgálnak, hogy ép maradjon az egész test." (Szent I. Kelemen pápa korintusiakhoz írt leveléből)
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|