Negyven év a keresztény egység útján

Az ökumenikus zsinati határozatról

Gyermekkoromat vegyes felekezetű községben éltem le, felmenőim és rokonaim között evangélikusok és reformátusok is vannak. A faluban az evangélikusok és reformátusok voltak a meggyökerezettebbek, a katolikusok számítottak jövevénynek, megerősödésüket az árvákat gondozó kármelita apácák segítették. A kommunizmus évei alatt mindegyik felekezetet megnyomorították, ez talán össze is hozott bennünket, hitvitákra, felekezeti villongásokra nem került sor, de mindig tartózkodóak voltunk egymás iránt, egymás templomaiba csak esküvők alkalmával mentünk el. Akkor is éreztem, hogy nem jól van ez így, de még csak nem is sejtettem, hogy a világban nagy dolgok vannak készülőben. 1964. november 21-én VI. Pál pápa a zsinati atyák egybehangzó döntésével megegyezően kihirdette az ökumenizmusról szóló határozatot, amelynek azonban hosszú előzménye volt.

Azt a botrányt, hogy Krisztus végakaratát "hogy a benne hívők egyek legyenek" (Jn 17,21) nem tartottuk meg, az elkötelezett keresztények már régóta fájlalták. Először a protestáns hithirdetők találkoztak igehirdetésük során azzal az értetlenséggel, hogy a sok részre oszlott protestáns felekezeteknek nagyon nehéz a pogány világban Krisztust hirdetni, éppen ezért jóval előbb elkezdődött a protestáns egyházakban a keresztény egység iránti vágy és törekvés. Hamarosan rokon lelkekre talált katolikus egyházunkban is ez a gondolat, de a karizmatikus XXIII. János pápának kellett eljönnie, hogy a merész kezdeményezést megtegye. Először létrehozta a Keresztény Egység Titkárságot (1960), majd meghirdette az elnevezésében is ökumenikus zsinatot. Addig ugyanis az volt az elképzelés a keresztény egységről egyházunkban, hogy azok, akik elszakadtak, térjenek vissza. A zsinaton megfogalmazott egységhatározat - Unitatis Redintegratio - már felütésében is jelezte az új időknek szentlelkes szelét. "A századok Ura azonban, aki irántunk, bűnösök iránti kegyelmének tervét bölcsen és türelmesen valósítja meg, napjainkban az egymástól különvált keresztényekre bőségesebben kezdte árasztani a megbánás lelkét és az egység vágyát. E kegyelem szerte a világon sok embert megmozgatott, és a Szentlélek kegyelmének ihletésére még különvált testvéreink között is napról napra szélesebb körben mozgalom kezdődött a keresztények egységének helyreállításáért. Ebben az egységmozgalomban, más szóval ökumenikus mozgalomban azok vesznek részt, akik a Szentháromság Istent hívják segítségül, és Jézust vallják Úrnak és Megváltónak, és nemcsak egyénenként, hanem azokban a közösségekben, melyekben meghallották az Evangéliumot, s melyet mindegyikük a saját egyházának és Isten egyházának nevez. Mégis szinte valamennyien, bár különböző módon, Isten egyetlen és látható egyháza felé törekszenek, melynek valóban egyetemesnek és az egész világhoz küldöttnek kell lennie, hogy a világ Isten dicsőségére megtérjen az Evangéliumhoz és üdvözüljön."

E határozat részletesen taglalta az ökumenizmus katolikus elveit, az ökumenizmus gyakorlatát és a Római Apostoli Széktől különvált egyházak és egyházi jellegű közösségek kapcsolatát.

A hívő nép csak a januári ökumenikus imahétre és ökumenikus esküvőre gondol, mint elért eredményre, de a szakteológusok tudják, hogy óriási fejlődésnek indult a teológiai párbeszéd. "Ökumenikus direktóriumok, II. János Pál pápa enciklikája az egységről, a megigazulásról szóló katolikus-evangélikus közös nyilatkozat, az Ökumenikus Charta és teológiai párbeszédek sora." Mindezekért Istennek hálát adunk a negyvenéves évfordulón.

Azt is tudjuk, hogy még hosszú út áll előttünk a Krisztusban való teljes egységig, de azt is mondhatjuk, ha nem leszünk egységkereső keresztények, eljelentéktelenedünk a szekularizált világban, mert nem tudjuk betölteni legszentebb feladatunkat. Az Evangélium hiteles hirdetését annak érdekében, hogy elhiggye a világ, hogy Jézus Krisztust küldte az Atya a mi megmentésünkre (Jn 17, 22).

Bábel Balázs

kalocsa-kecskeméti érsek,

az MKPK Ökumenikus Bizottságának elnöke

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu