A vér szava

Életünk és kereszténységünk alapszava. Sokat használjuk. A vért és a szót is. Utóbbit talán veszedelmesen sokszor. Gyakori emlegetése folytán ugyanis halovánnyá, élettelenné, vértelenné válhat. Pedig a legszentebb valóságok alakja e három betű.

...vére árán életet szerzett számunkra. Az elszivárgó, elfolyó, kiontott életből az örök áramlásba nyitott utat.

...aki életét adja barátaiért. A Mester után, szabadon: az egész életét. Hiszen a vértanúk Isten gondolta életüknek rendszerint nemcsak a lezáró pontját adták oda, hanem az egész elsóhajtott mondatot. Nemcsak vértanúk voltak, hanem az eleven, éltető vér tanúi is.

...vérét adta értünk. Egyszer és mindenkorra. A szentmisében halljuk, mondjuk, látjuk. De míg lesütjük szemünket, nem feledjük-e, hogy a bor színe alatt minden alkalommal igaz vér csordul? Egészen más és egészen az, mint a miénk. Mindez nem puszta jelkép. Vigyáznunk kell, hogy ne is tegyük azzá a jelenvalóságot.

Jelen valóság. Magyarországon aggasztóan kevés a vér az egészségügyi intézményekben. Úgy hírlik: életmentő műtéteket ugyan még nem kellett elhalasztani, de vannak olyan betegek, akik az átömleszthető vér hiánya miatt várnak a sorukra a kórházakban. Mostanában ezt is halljuk, mondjuk, látjuk.

...vért adni értük. Hatalmas lehetőséget kaptunk. Kézzelfoghatóan megélhetjük, átérezhetjük, mit jelent a vér és az élet kapcsolata. Adhatok az enyémből - és más talán emiatt életben marad. Az a néhány perc, amíg élet szivárog ki belőlem - test és lélek imája. Bekapcsol az Isten és az ember közötti vérkeringésbe. Hatalmas lehetőséget kaptunk. Idegenül is testvérként.

Szigeti László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu