|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Árpád-házi Szent Erzsébet emlékezete Angliában II. András leányának, Árpád-házi Szent Erzsébetnek (1207-1231) európai kultusza köztudott, s bár Angliával közvetlen kapcsolatai nem voltak, de tisztelete a századok folyamán a szigeten is elterjedt.
Gál István, az angol-magyar kapcsolatok neves kutatója írta még a múlt század közepén "...a legtöbb angol nyomtatvány magyar hősei: Szent Erzsébet, Thököly, Kossuth és Liszt..." (G. I.: Magyarország, Anglia és Amerika, Bp., 1944) Szent Erzsébet irodalma Angliában meglepően gazdag, viszonyítva más magyar tárgyú művek arányaihoz, de különösen arra gondolva, hogy az angol katolicizmus aránya milyen csekély a vallásos lakosság tekintetében. A modern időkben is láthatóan egyre nagyobb megbecsülésnek örvend az ő személyisége. Életével, igazi "szociális érzékenységét" bizonyító cselekedeteivel az adakozás jelképe lehet jelen, önzésre sarkalló világunkban. Regények és drámák jelentek meg róla brit területen is, közöttük például a városi szegénység egyik jeles írójának Charles Kingsley-nek a műve, akinek regénye - példa az elesettek szentjének angliai tiszteletére. A szent alakja pedig mindig témája volt az angol katolikus irodalomnak, úgy mint W. S. Landornak és másoknak. De mit tapasztalhat a magyar szent britanniai kultuszából a nem kutató, de mégis érdeklődő utazó? A felfedező hajlamú magyar turista számára nyilván öröm s szinte már természetes, hogy "Magyarországi Szent Erzsébet" felirattal, ábrázolással jócskán találkozik Németország, Franciaország és a napfényes Itália templomaiban. Azonban a szent - távolságokat sem ismerő - megbecsülését mutatja, hogy még az életének helyszíneitől távolabb eső Anglia templomaiban is jócskán felfedezhetjük Erzsébet nevét, művészien megformált emlékét. S bár közel sem csillannak oly számmal szemünkbe a szent szelíd alakját mutató üvegablak-ábrázolások és szobrok, mint a kontinensen - és bár a Thüringiában élő szent soha nem tette lábát angol földre - mégis kedves személyisége, szegényeket gyámolító mozdulata az angliai templomokban is szemünkbe tűnhet. A szokásos formában, palásttal, rózsákkal vagy adakozó mozdulattal és olykor "St. Elisabeth of Hungary" felirattal találkozhatunk akár középkori, akár újabb kori templomok oldalhajóinál.
Az érdeklődőknek vagy szigetre utazóknak itt csak néhány elérhetőbb - útitervbe illeszthető - helyszínt említenék, éppen csak kedvcsinálóként továbbiak keresésére. London turisztikailag is izgalmas környékén, a Tower-rel szemközti oldalon, a Temze déli partjainál járva, a London Bridge tövében meghúzódó úgynevezett Southwark Cathedral-ben találkozunk a "The Chapel of St. Francis and St. Elizabeth of Hungary" felirattal. A hídfő tövében a kora középkortól négy változatban épült át a templom. A XII. század elején normann lovagok építettek itt először egyházat. Eredeti neve "St. Mary Overie" vagy "St. Mary over the river", azaz a "vízen túli" Mária-templom volt. A jelenlegi vaskos épület a XIII. századtól - átalakításokkal - London legrégebbi gótikus temploma. Belépve a máig élénken működő, egyházközségi élettől, olykor kórusoktól csengő főhajóba, a szentély mögött találunk egy érdekesen elhelyezett, négytagozatú kápolnasort. Ennek jobb oldali első építménye az említett elnevezést viseli, emlékeztetve a rendalapító Szent Ferencre és harmadrendbeli követőjére, Erzsébetre. Sajnos a kápolna üvegablakán nincs Erzsébet-ábrázolás, azonban az oltár előtti lépcsőn egy táblácskán a kápolna - s egyben a magyar szent - neve szerepel. Ezen épület - kívülről a híd déli lekanyarodó ívéről is - igen jól láthatóan a szentélyhez simul. A Southwark Cathedral - a Délpart Katedrálisa - London egyik legrégebbi egyházi épülete. A templom környéke a Temze-partnak kevésbé csillogó szakasza, de múltidéző romantikus vidéke turisták számára egyre kedveltebb sétahely. (Egy közeli magyar vonatkozás itt feltétlenül megjegyzendő: a templom mellett, az egykori sörgyári épületek helyén - a Park street 53. számú épület előtt - találjuk a magyarság ügyével együtt érző sörgyári munkások "incidensét" jelző emléket: a Haynau elverését megörökítő emléktáblát).
Londonból kilépve, annak környékén is találhatunk bőven Árpád-házi Szent Erzsébet-ábrázolást. A közeli Marlow a magyar utazó számára egyik közös híd-emlékünk látványával csalogató turisztikai célpont. Nagy-London nyugati vonzáskörzetéhez tartozó ezen kis patinás városka Clark hídjáról nevezetes. A hídfőtől kicsit távolabb álló templom (a híd tövénél tornyosuló All Saints Church-től alig kétszáz méterre), a St. Peter´s Church üvegablakán könnyen felismerhető a nekünk oly kedves Erzsébet-alak, amint a koldusnak alamizsnát nyújt. (Annak a hídnak közelében járunk, melynek táblája jelzi: "Építtette W. T. Clark, aki a Pestet Budával összekötő hidat is tervezte a Dunán." Ez év áprilisában a "Magyar Magic" keretében A Dunától a Temzéig címmel kiállításunk nyílt közös múltunk emlékeiből a már említett, a híd melletti All Saints Church Hall-ban, ahol Szent Erzsébet angliai képei is szerepeltek!) A hídtól távolabb eső St. Peter´s Church-től tehát elindulunk, és éppen a William Tierney Clark által épített hídon átvezető úton érkezhetünk Erzsébet egy másik ábrázolásához Bisham-ba. Alig egy mérföldre - az út jobb oldalán, a Temze-parton - fáktól övezett erődszerű épület áll, vaskos toronnyal, az "All Saints Church Bisham". Az épület - közel a hasonló nevű apátsághoz - normann alapokra épített oldalfalán, díszes üvegablakain ismét feltűnik a jellegzetes mozdulat, s az ismert palást. A belépés után a bal oldalhajó ablakának látványa okozza számunkra azt a szép gyönyörűséget, amit egy-egy ilyen távolban fellelt magyar vonatkozás szívünkben okozhat. S ami csak teljesebbé teheti a felismerés örömét, a felirat a hercegnő lábánál: "St. Elisabeth of Hungary".
Gondoljunk csak bele, egy távoli angol kisváros és környezete, amely máris három ponton őriz magyar vonatkozást! Ismét a Temze-parton haladunk, most délnyugatra. Ha megállunk Henley-n - Thames városka római katolikus plébániatemplomában, egy Szent Erzsébet-szoborban gyönyörködhetünk az oltár mellett. (Erről ír Prokopp Mária, Golarits István felvételeivel tavaly megjelent könyvében.) De az éles tekintet még jócskán megakadhat a szigetország számos más templomában a magyar szent jellegzetes, kedves alakján. S végül megemlíteném, hogy Szent Erzsébet középkori ábrázolásaival találkozhatunk a British Múzeum kódexeiben. E témáról már Karl Lajos adott alapos összefoglaló leírást. (Francia Irodalmi Tanulmányok, Bp., 1912, 27-42. l.) A tanulmány szerint Árpád-házi Szent Erzsébet képe több angliai kódexben, közöttük egy oxfordi kéziratban is feltűnik. Milyen szép lenne, ha az Európában legismertebb magyar szent születésének lassan közeledő 800-ik évfordulóját nemcsak a tisztes emlékezet jegyében, hanem a ma "gazdaságkor"-ban szenvedő világunk, közös Európánk újabb irányvételével is ünnepelhetnénk. Ha már annak alkotmányába például az ilyen karitatív, keresztény gyökerek még észérvek alapján is érthetetlenül nem fértek bele. Tűnő világunk ismét bizonyított: elsősorban nem a jó érzésről és az észérvekről szól, hanem a hatalomról, gazdasági döntésekről. De ha már így döntetett el, lépjünk tovább. Szent Erzsébet léte a legtöbbről: a szeretetről szólt. Más világban, nem "érdekszférákban" gondolkozott.
Az ő tettei nyomán, vagyis a karitatív, az igazi szociális tevékenység inkább kis tettekben kiépített szálain és annak szilárd keresztény gyökerein lépkedhetne tovább Európa. Nem "világmegváltó" szüntelen "nagyban" hangoztatott (így könynyen elsikkasztható) szó-díszek foszlányain, hanem a szent önzetlen és valós tetteinek közel nyolcszáz évvel ezelőtt kitaposott nyomdokain haladnának, segítve egymást - az "aktuális" gazdagok a jelen szegényei iránti alázattal - Európa vezetői, népei, polgárai. Milyen csodálatos lenne, ha a furcsán nem vállalt utalás ellenére mégis mind több valósulna meg Árpád-házi Szent Erzsébet szellemiségéből a régi-új közösségben! Messik Miklós Magyar Emlékekért a Világban Egyesület
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|