Vitatott francia laicizmus

Nicolas Sarkozy hite címmel foglalkozott a párizsi katolikus La Croix napilap Nicolas Sarkozy (magyar származású lévén Sárközy) francia gazdasági és pénzügyminiszter nemrég megjelent könyvével, melynek címe: La République, les religions, l´espérance (A köztársaság, a vallások és a remény). Az interjúkötetben egy filozófus és egy domonkos páter is nyilatkozik. Sarkozy szerint szükséges volna az állandó párbeszéd a lelki és világi hatalmak között. Korábban, belügyminiszterként már nyilvános párbeszédre hívta a vallások képviselőit. A köztársasági elnök tisztére esélyes politikus katolikusnak vallja magát, de inkább kulturálisan, semmint gyakorló módon kapcsolódik az egyházhoz. Hiányolja a papokkal, rabbikkal és imámokkal folytatott párbeszédet a politikusok részéről. Csak kevés választott politikus vállalta a kockázatot, hogy vallási kérdéseket nyilvános párbeszédben érintsen. Sarkozy megérti ezt a tartózkodást, mert a vallási kérdés bonyolult, szenvedélyeket kelt és sok nehézséggel terhelt. Ő maga azonban valahányszor hívő emberekkel találkozott, nagyon értékesnek találta azt.

Sarkozy, akinek édesapja gyakran látogat szülőhazájába, ő pedig nemrég tárgyalt illetékes magyar kollégáival Magyarországon, az UMP francia polgári kormánypárt elnökjelöltje. Ezért jelentős, hogy felveti az 1905-ös, egyházat és államot szigorúan szétválasztó laicizmustörvény revízióját is. "Azt normális dolognak tartjuk, hogy az állam labdarúgópályát épít vagy könyvtárat létesít, színházat alapít. De ahol vallási szükséglet mutatkozik iskola építésére, az állam nem járulhat hozzá. Az istentisztelet világából az állam ki van zárva. Nem segíthet. Nem járulhat hozzá egyházi iskola vagy óvoda építéséhez sem." Sarkozy ezen változtatni kíván, még a templomok építését is támogatandónak ítéli.

Ha nem is várhatjuk, hogy hamarosan megszűnik az 1905 óta oly szigorú és "szent" francia laicizmus, mindenesetre örömmel jegyezhetjük meg, hogy éppen egy magyar származású francia politikus vetette fel ezeket az elgondolkoztató kérdéseket.

Az Európai Unió alkotmányában Isten és a keresztény gyökerek említését éppen e laicizmus szellemében a franciák akadályozták meg. Elgondolható, hogy Sarkozy szándékait mennyire kontrázzák, főleg baloldali francia politikusok. Dominique Perben igazságügy-miniszter nem látja szükségét a törvénymódosításnak. Bertrand Delanoe párizsi szocialista polgármester szerint a köztársaság értékei "minden vallási érték fölött" állnak. Jean-Pierre Raffarin polgári miniszterelnök úgy véli, hogy megbillenne az ország társadalmi egyensúlya. Ugyanakkor beismerte, hogy az ország társadalmának vallási képe száz év alatt alaposan megváltozott. Sarkozy felvetett kérdéseiben ez is kifejeződik. De annak felismerése is, hogy főleg az Ábrahámot tisztelő nagy vallások - zsidóság, kereszténység, iszlám - értelmet adnak az életnek, segítik a békés együttélést, és reményt adnak, "amire ma nagy szükség van".

(rosdy)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu