Könyvespolcra

A nemzetféltő Németh László magyarságeszménye

Németh László történelemszemléletében a magyar fejlődés két markáns szakaszra tagolódik: a szatmári béke előttire és utánira. Míg az első az általa "mély magyar" múlt, a "sűrű, egy-tömb Magyarország", egy kulturális mélytalajjal, addig a második a felhígulás, amelyben a kiegyezés utáni magyarság elvesztette középosztályát. Helyüket idegenek töltötték ki (zsidók, németek, szlovákok) az olyan kulcsfontosságú helyeken, mint a gazdaság, hivatali apparátus, kultúra, politika. Németh László keményen bírálja a zsidóellenes politikai megnyilvánulásokat, és a megoldást békés úton képzeli megvalósítani, amelyet a kölcsönösség alapján képzel el. 1934-ben megjelent írásában (A magyar élet antinómái) mindkét felet bírálja. "Magának a zsidóságnak kell elszánnia magát, hogy véget vet felemás helyzetének, s minden egyes tagja előtt felveti a kérdést: Jeruzsálem vagy Magyarország, az apák vagy a befogadók? Ehhez szerinte szükséges egy "új magyar erkölcsiség", "lelki újjászületés", amely példát tud mutatni. Nyíltan folytatja a zsidósággal kapcsolatos gondolatmenetének kifejtését 1943-ban is a Szárszói beszédben, amikor a brutálisan megsértett, megbélyegzett magyar zsidóság egy részének revansvágyáról ír, amely ebben az időben már egészen mást jelent a zsidóság számára, mint jóhiszemű kritikát és figyelmeztetést, aminek szánta. Ezt megelőzően, 1939-ben megírja a Kisebbségben című művét, amelyet nagy tévedés antiszemita műnek minősíteni, hiszen ebben sem elsősorban a zsidóságot kárhoztatja a magyar szellem felhígulásáért, hanem éppen a magyar uralkodó osztályokat, a magyar közszellem lezüllését. Szerinte a kultúrát, mely "életet szabályozó elv, amely egy embercsoport minden tagjának belső mágnese, irányítóként" kell képviselnie a mély magyar szellemű irodalomnak, szellemiségnek, magatartásnak, történetszemléletnek, mert e nélkül veszélybe kerül maga a nemzeti lét is. Ez a Kisebbségben című írás lényege. Csak halála után jelenhetett meg és magánlevélként maradt fenn figyelmeztetése a nacionalizmussal való mindennapos hivatalos vádaskodások miatt, amely kísérteties hasonlóságot mutat a ma oly divatos antiszemitizmussal való szemérmetlen visszaélésekkel.

(Németh László: A magyar élet antinómái - Magyar Néző sorozat - TTFK-Kortárs Kiadó, 2003)

Torba Zsuzsanna

Egyházi protokoll

A könyv szerzője, Gyarmati Ildikó a protokoll legjobb kérdéseinek legjelentősebb hazai szakembere, számos ilyen témájú könyv szerzője. "A korábbi évtizedekben az egyházi viselkedési szabályokra kevesebb figyelem jutott, nem csoda hát, hogy míg azok, akik valamely felekezethez tartozónak vallják magukat, még azok sem ismerik kellőképpen egyházuk protokollszabályait (vagy legalábbis nem tudják, mi miért történik), hogyan várhatnánk el, hogy polgáraink más vallások, felekezetek szabályait ismerjék - írja az előszóban. - Pedig napjainkban a felekezetek egymáshoz való közeledése miatt is az ökumenizmus szellemében mindennapossá válik, hogy más vallások, más felekezetek normáihoz kell alkalmazkodnunk, és különösen így van ez hazánkban, melynek vallási térképe talán legtarkább egész Európában."

A szerző jelen könyvével szeretné elérni, "hogy az érdeklődők megismerjék a magyarországi nagyegyházak protokoll- és liturgiaszokásait, és a hívőkben tudatosuljanak az egyházuk által igényelt viselkedési normák, a más vallások, felekezetek, hívek és a nem hívők pedig érezzék át és értsék meg ezeket a liturgiai és protokolláris formákat, és az ízlés határain belül alkalmazkodjanak hozzájuk".

A szerző, miközben összefoglalja hazánk négy nagyegyházának liturgiai és protokoll-szokásait, ezzel egy nagyobb szabású munka első kötetét teszi asztalunkra, mert már dolgozik "a Magyarországon bejegyzett valamennyi egyház és vallási közösség protokoll- és liturgiaszokásainak, szabályainak - világi nézőpontból történő - megismertetésén. A szerző pontokba szedve mondja el a különböző egyházi ünnepekre, liturgikus szertartásokra, megfelelő öltözködésre, étkezésre, megszólításra, köszönésre s az egyházi zene hallgatására - hívőkre és nem hívőkre egyaránt vonatkozó - viselkedési tanácsait.

(Gyarmati Ildikó: Egyházi protokoll. Nagyegyházak protokoll- és liturgiai szokásai. ATHENAEUM 2000 KIADÓ, Budapest, 2003)

Frideczky Frigyes

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu