|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Az augusztusi Életigéből "Most pedig halld, Izrael azokat a parancsokat és törvényeket, amelyeknek a megtartására tanítalak." (MTörv 4,1) Isten úgy szól hozzánk, mint barátaihoz. Izrael ősi népe büszke volt arra, hogy Istene olyan Isten, aki közel van hozzá, aki igaz törvényeket és szabályokat ad neki. Ezt olvashatjuk az Ószövetségben, a Második Törvénykönyvből fent idézett részletben is. Isten igéjének különleges varázsa van. Ezért könnyen azt hihetjük, hogy mindent megteszünk azzal, ha meghallgatjuk. Ezzel szemben az igét életté is kell váltanunk, és ez alapvető fontosságú. Hallgatni tehát, és élni az igét! Jézus jelen van az általa kimondott igékben; az ő igéi: ő maga. Örök igék, ezért minden időben aktuálisak és egyetemesek, tehát mindenkire érvényesek, bőrszíntől és kultúrától függetlenül. Szavai nem egyszerűen buzdítások, javaslatok vagy parancsok, mint az emberi szavak, hanem magukban hordozzák és átadják az Életet. Isten igéjének megélése valóban forradalmasítja személyes életünket és annak a közösségnek az életét is, amely osztja velünk az Evangélium üzenetét. Jézus igéit gyermeki egyszerűséggel kell megélnünk. Ezt mondja nekünk: "Adjatok, és adnak majd nektek is!" Hányszor megtapasztaltuk, hogy minél többet adtunk, annál többet kaptunk! Milyen sokszor láttuk, hogy nem maradtunk üres kézzel, mert minden alkalommal, amikor adtunk a rászorulóknak, százszor annyi érkezett cserébe! És ha nem volt mit adnunk? Jézus talán nem azt mondta, hogy "kérjetek, és adnak nektek"? (Mt 7,7) Mi is kértünk, és házunk megtelt mindenféle földi jóval, hogy legyen mit továbbadnunk. Az igét élve felülkerekedik bennünk az isteni logika, az evangéliumi mentalitás, és mindent új szemmel fogunk látni. Az Evangélium egyetlen igéje, ha sokan életté váltanák, megváltoztathatná a történelem menetét. Chiara Lubich
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|