Kötő-jelek Pannonhalmán

Kárpát-medencei magyarok - a Hálóban

Ismeretlen ismerősök közösségben

A Pannonhalmán július 21. és 25. között megtartott Kárpát-medencei újságíró- és animátorképző tanfolyam találkozásokra adott lehetőséget hallgatóinak. A rendhagyónak mondható kurzus egy napra magyarországi és határon túli kisebbségeket és vallási közösségeket is vendégül látott. A "Kötő-Jel" mottóval meghirdetett kétéves továbbképzés út- és közösségépítő szervezői: a Háló, azaz a Katolikus Közösségek Hálózata és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara. Az Erdélyből, Kárpátaljáról, Vajdaságból, Felvidékről és az anyaországból érkező hallgatóknak ezúttal ismét az ezeréves, pannonhalmi főapátság falai adtak otthont. A tanfolyam programszervezője, Kosik Júlia hangsúlyozta: a képzés célja, hogy a résztvevők kisközösségi újságíróként, kommunikátorként és animátorként is helyt tudjanak állni.

Hallgatni sem mindig egyszerű

"Az egyház tanítása a médiumokról" - ez a téma volt terítéken az első napokban. "Információval teli, hangos korban élünk. Csak akkor tudunk szavahihetően beszélni Jézusról, ha a csendben elé jövünk" - mondta a nyitó szentmisében a házigazda, Hortobágyi Cirill perjel. A feszített munka keretében a találkozás ünneplése sem maradt el. A sajtótájékoztató-szerű esti beszélgetések - melyek jó alkalmat adtak a gyakorlásra - vendége volt többek között Hegedűs Attila, a PPKE BTK tanulmányi dékánhelyettese; Csiszér Ferenc, a Magyar Televízió Vallási és Egyházi Műsorok Szerkesztőségének vezetője, valamint a Duna Televízió is bemutatkozott. A médián keresztül hogyan lehet vonzóbbá tenni egy hívő közösség életét? Meszleny László hírigazgató szerint a korszerű kereszténységet kell bemutatni: "megzenésíteni" az egyház életét, hogy az hírértékű legyen az egész világ számára. Súlyosan szennyezett környezetben élünk, ahol ha valaki képes problémákat felismerni, tennie kell. Mégis hiszek abban, hogy értékeket bemutatva van egy másik, egy szebb arca is a szakmának.

Hogyan látja ezt Mucsányi János, a Duna Televízió közismert műsorvezetője?

- Nagyon rossz véleményem van korunk újságírásáról. 1990-ig a diktatúra nyomorította ezt a szakmát, a rendszerváltozás után félművelt akarnokok vették át a marsallbotot mind a politika, mind az újságírás területén. Magyarországon a keresztény embereknek nem volt idejük elsajátítani a demokratikus játékszabályokat. Itt az ideje, hogy a XXI. századra érvényes keresztény magatartást és értékeket valósítsanak meg az emberek. Közös a felelősségünk, hogy milyen lesz ez a világ ötven év múlva.

PPKE BTK megbízott oktatója és a Kötő-Jel állandó munkatársa is egyben. Milyen téren fejlődtek a hallgatók a tanfolyam ideje alatt?

- Mindenki megtalálta a közös nyelvet az előadókkal és egymással. Azt tapasztalom, hogy találkozásról találkozásra egyre fogékonyabbak a politikai és a szociális kérdések iránt. A keresztény ember ugyanis nem nélkülözheti a kritikai szemléletet.

A Találkozás mint elfogadás mottójú napon jelen voltak szlovákok, szlovének, horvátok, lengyelek, németek, örmények, romák és az ortodox egyház képviselői is. A Székelyszentkirályról érkezett László Rezső, a gyulafehérvári szeminárium kispapja itt döbbent rá, hogy Magyarországon is vannak különböző, anyaországuktól távol élő népcsoportok. Nobik Erzsébet, a szlovák ajkú evangélikusok országos lelkésznője arra a kérdésre, hogy milyen kapcsolatuk van a környezetükben élő keresztény közösségekkel, így válaszolt:

- Előfordul, hogy katolikusokkal együtt szolgálhatunk. A csoda abban rejlik, hogy mélyebben és igazabban térjünk vissza Krisztushoz.

Beszélgetni olykor még a mellettünk élő emberekkel is nehéz. Erős, személyes kapcsolatokra épülő közösségek esetében azonban a határ nem lehet akadály.

- A velencei mekhitarista szerzetesrend látja el Európa és Amerika legtöbb örmény közösségének lelkigondozását, így a mi templomunkét is - mondta a Világosító Szent Gergelyről és Fogolykiváltó Boldogasszonyról nevezett budapesti székhelyű Örmény Katolikus Lelkészség kántora, Garaguly István.

A fiatal jogász, teológus hallgató az összegző plenáris fórumon a résztvevőkkel egyetértésben hangsúlyozta, érdemes lenne legalább évente rendezni egy hasonló találkozót.

- A nemzetiségeknek és kisebbségeknek alapvető nehézsége, hogy csak maguk felé kommunikálnak. Itt tudtunk egymásra figyelni. Jó volt hallgatni a romapasztorációt képviselő Juhász Imre atya beszámolóját.

Ezen a napon az anyaországiakkal tanuló határon túli magyar közösségek együtt mutatkoztak be. A kárpátaljai Orosz Rita meggyőződése, hogy "kötő-jelként" kell a saját környezetünkben munkálkodni. Ebben segített az utolsó két napon Bácskai Mária, a Magyar Televízió és Török Iván, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet munkatársa.

Közösségben lenni egymással és Istennel. Személyes hitünk hétköznapi tükröződésével tudjuk a leghitelesebben kifejezni keresztény szellemi örökségünket. Néha kibogozhatatlannak tűnő problémákkal találkozunk önmagunkban is. Jó, ha ilyenkor találkozunk valakivel, aki meghallja azt is, amire nem találunk szavakat. És rá kell döbbennünk az erdélyi, börtönlelkészi feladatokat is ellátó Koncsag László atya megállapításának igazára: "Nem kell félnünk, mert az egyház a Szentlélek által él."

Kovács Éva

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu