 |
 |
 |
 |
2002.06.30
|
|
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
Lélekben, testben - egészséggel
A "dicső rónaság" Petőfi szeretett tája. A Hortobágy. A Sárrétről Szűcs Sándor, a néprajzkutató írt könyveket. És még itt van a Hajdúhát; a Tisza elhagyott medrei, a gyógyvíz meg az aranykincs: a napfényfestményeken köszönnek elénk kiállításokon is a Hajdúságban. Az Árpádok történelmi pecsétjét viseli számos település oklevele. Szoboszló első írásos említése I. Géza királyunk idejéből való, 1075-ből, amikor az uralkodó a messzi Garamszentbenedek bencés apátságának adományozta a mostani város "ősanyját": Szoboszlóvásárt. Aztán jött a tatár, s a várost eltörölte az Alföld színéről. Csak a XVII. század hozott újjászületést: Bocskai István és hétszáz lovas hajdúja. Szoboszló nevében hajdú előtagját a XIX. században kapta.
Hetvenöt esztendeje fürdőváros, 1925-ben tört fel a hévíz, amikor egy évi földgázkutatás nyomán a geológus Pávai Vajna Ferencet ezzel a drága kinccsel lepte meg az anyaföld... A plébániára tartunk, a református nagytemplomnál fordulunk el, Gönczy Pál, a XIX. századi magyar pedagógus emlékszobra előtt. A legjobb helyre jöttünk - mondhatom Varga Béla apát-kanonoknak, az éppen nyugdíjba készülő esperes-plébánosnak. (A sok és nehéz, de - mint hozzáteszi - mindig örömben gazdag évtizedek után.) - Az öröm volt az úr az életemben, a zsoltáros szavaival bevallhatom. Negyvennyolc esztendő a szolgálat érdeme és jutalma, ebből tizennyolc Hajdúszoboszlón... Öröm? - Ahogy az egyik papköltő írja: "Kifordított értelmű szavak / bolyhos melegébe bújni / nemcsak taposnia köveken / de földobni őket a magasba is / játszani velük mint a gyerekek / kik meghúzkodják nagyapjuk ősz szakállát." Most lesz időm kiásni "az eltemetett kincset", és nézegetni a verőfényben. Megerősít ennek a bölcs Krisztus-szolgának minden szava, akit nem akartak betegsége miatt fölszentelni, de váratlanul rendbe jött, a szentelése után viszont azonnal összeesett. Különös üzenetek jutnak eszébe az embernek változások, épülések-rombolások során, egy azonban biztos: valahol Ugyanaz szólít, aki legelőször, s a szófogadó gyerek elindul a Szó után... Amolyan igazi változást mikor érzett? - Amikor idejöttem. Egyetlen hittanos gyerek sem volt. Nekiláttam a munkának, s egyszeriben kilencven vett körül. A segítőm az Ige átadásában Répási Borbála hitoktató és kántornő, aki ellátja a konyhát is gondos szorgalmával. Ezt rövidesen megtapasztaljuk a kollégámmal: "egyedi minőségű" pogácsa kerül az asztalra, s mellé a receptje; Borbála úgy járt, mint az az angol úr, aki Pézente francia kisvárosban már unta a mediterrán menüt, s maga sütött különös pogácsát - kalácsot, amely azóta szövetséges védelmet élvez... - Most a nyugdíj előtti köztes heteket élem, várom az utódomat, elgondolkodom éveim folyásán. Sokszor műtöttek, hozzászoktam a "bajokhoz", talán ebből ered a folytonos derűm. Nehéz ezt megérteni, viszont ha azzal folytatom: sokan járnak templomba, visszaadták a kántorlakást, kápolnát, négy-öt ágyas lakószobákat tudunk kiadni hatvan embernek minimál összegért (hatszáz forintért), s hogy tavaly az iskolát is a magunkénak mondhatjuk, mindez öröm, jó folytatás az új lelkipásztornak... A fürdőváros jelleg meghatározza a pasztorációt is... - Vendégek két csoportban érkeznek: lengyelek és németek - áprilistól, illetve júniustól. Templomunkban kétszázon felül elférnek a szentmiséken, és ott is vannak. Nemegyszer olaszok. Lengyel vendégeinkhez Debrecenből kijáró domonkos atyák látogatnak. Mint egyszer - a hetvenes évek végén Karol Wojtyla, krakkói bíboros... - Hát akkor megmutatom a historia domust. Tessék. (Tintával írt sorok, Varga Béla elődje jegyezte be.) "1977 nyara. Wojtyla Károly krakkói bíboros-érsek inkognitóban Hajdúszoboszlón járt. Részt vett a 10 órai, majd a fél 12 órai lengyel nyelvű szentmisén, melyet Gulácsi Pál helybeli esperes-plébános celebrált. A bíboros-érsek a plébánián tett tisztelgő látogatása után Kabára ment, ahol meglátogatta a lengyel vendégmunkásokat (kb. 2500-3000), akik cukorgyárat építenek ott. Kabáról Egerbe, illetve Göncre ment, s onnan vissza Krakkóba. Állítólag Bulgáriából jött."
Mindezt Béla bácsi nem tudja megerősíteni, csupán táviratban a templomi látogatást, melyet Casaroli bíboros államtitkár aláírásával a pápa igazolt, a templom kétszáz éves jubileumán. Megmutatja a helyet is, ahol a Szentatya ült. Az oltárkép Szent László királyt ábrázolja lovagi vértezetben, fegyvereivel. Történelmi festőiskola mestere készítette 1893-ban. A nevét csak S-sel jelezte. A hitoktatónő a helyi szeretetszolgálatról számol be. - Nem vagyunk szervezettek, de az ismeretségek jól eligazítanak, ha segíteni kell - mondja. Nálunk az egyházközség a legjobb "szervezeti egység", bizonyára sajátságos helyzetünk miatt. A hívek adnak jelzéseket - válogatás nélkül, aztán kihirdetjük a templomban, meg az iskolában a "szükségállapotot". Öt-hat gyerekes családok jutnak élelmiszer- és egyéb csomagokhoz. Ami különleges: a hívek 70-80 százaléka értelmiségi (a katolikusok itt kétezren vannak), s ők a fiatalabb korosztály. Azt viszont el kell mondanom, hogy a temetések kétharmada polgári. Amikor 1984-ben Varga Béla átvette az egyházközséget és megkezdte a munkát, a városban semmibe vették. Az őskeresztény gondolat vezette törekvését: a bizalom, hogy jönnek szebb napok. Az önkormányzati szociális otthon sem nélkülözi a papot. Gyóntatás, áldoztatás, beszélgetések, talán hogy igazolódjék: "nincs bárányvér a hajnalok kapuján, nem kell az angyallal se viaskodni."
Szent László napján is ez történik, más, isteni tartalommal. A három egyház (református, katolikus, görög katolikus) papja megáldja a test egészségét szolgáló gyógyfürdő bővített részeit, köztük a mediterránt ide varázsló Aqua Partot (vízpartot), amely sziklákkal, tengerkék vízzel fogadja a látogatókat, ahogyan Oros István menedzser tájékoztat. Koszorúk kerülnek a vízbe Pávai Vajna emlékére és - szeretet-kötelekként", ahogyan Maugham, az angol író emlegeti valamelyik távoli kikötőt, ahol a beérkező hajókat "kötözték" a parthoz a helyiek - virágfonatokkal... Tavaly egymillió-hatszázezer vendége volt Hajdúszoboszlónak. Bizonyára ennek többszörös haszna a lélekben jelentkezett.
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||
