|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Ezer év és tíz év A szentendrei plébánia ünnepel
Egy 1257-re keltezett, IV. Béla korából származó átiratból tudjuk, hogy Szent István 1002-ben a mai Szentendre települést a veszprémi egyházmegyének adományozta. A keresztény közösség okirattal igazolt ezeréves múltjának emlékére június 21-29. között ünnepségsorozatot rendezett a szentendrei Keresztelő Szent János, illetve Szent Péter és Pál plébánia. A történelmi kerekasztalbeszélgetést jól egészítette ki az esti zenés, táncos hajókirándulás, másnap, 22-én Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek mutatott be ünnepi szentmisét. Augusztus 21-ig látható az az egyháztörténeti kiállítás, amelyet Paskai László bíboros és Simon László, a Pest Megyei Múzeumok igazgatója nyitott meg. Megemlékeztek a szentendrei festőiskola öt alapító tagjáról, akik az 1930-as esztendőkben freskókkal díszítették a plébániatemplomot. Ababei József, csángó lelkipásztor - aki korábban itt töltötte gyakorlati évét --, szentelése utáni első miséjét itt mutatta be június 29-én. Az ünnepségsorozatot a pasaréti Szent Antal Kórus koncertje zárta be.
A múlt arra is való - mondja a tíz esztendeje itt szolgáló Blanckenstein György plébános -, hogy abból táplálkozzunk. Hittel a jövőben címmel jelent meg az alkalomra az ízlésesen kiállított könyvecske, amely kevésbé a múltat (azt Dr. Katona Gyuláné Szentendrey Katalin két esztendeje alapos plébániatörténeti monográfiájában megtette), sokkal inkább a közösség jelen életét mutatja be.
Az 1999-es egyházközségi zsinat összehívását így indokolja a plébános: Ahogy telt-múlt az idő, azt tapasztaltam, hogy az egyházmegyei zsinat csak egy szép emlékké és egy érdekes, lelkesítő könyvvé zsugorodik, ha nem váltjuk valóra helyi szinten. S megkezdődött a munka, amelyet Blanckenstein György ma így összegez: 28 éves papi életemnek egyik legkiemelkedőbb tapasztalata és öröme volt a zsinat.
A plébániatemplom és a Péter-Pál (korábban ortodox) templom restaurálása mellett a Szent András Óvoda és Iskola jelentette a legnagyobb építkezést, amely még ma sem fejeződött be. Egy újabb tantermi szárny alapjai készültek el, s ehhez kapcsolódik majd a tornaterem. Már az 1940-es esztendőkben is működött Karitász Szentendrén. Fő céljuk ma a segítségnyújtás egyedül maradt, idős, beteg embereknek. De igyekeznek segíteni fizikai-anyagi téren is, bevásárlással, kisebb házimunkák elvégzésével, hivatalos ügyek intézésével. Egyetlen egyházi egyesület létezik Szentendrén 2002-ben, melynek eredete a II. világháború előtti időkre nyúlik vissza, és azóta megszakítás nélkül működik: a Szent Cecília Kórus. A Péter-Pál Ifjúsági Énekkar 1987 őszén alakult a plébánia akkor még általános iskolás korú hittanosaiból. Ajkukról a leggyakrabban középkori magyar költők verses imádságai, archaikus népi imádságok hangzanak föl. Azután a Kolping-család, a cserkészek, a regnumosok eleven élete, a Péter-Pál Antiochia (ez egy lelkiségi kisközösség) és a Ferences Mária Misszionárius Nővérek jelenléte teszi gazdaggá és elmélyültté a Dunakanyar csodás (olykor azonban turisztikai kirakat-) városának katolikus életét. Kép és szöveg: Elmer István
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|