"Gyöngyöt termő, néma szenvedés"

A magyar történelem sodrában komoly szenvedésekkel, megpróbáltatásokkal kellett megküzdenie honfitársainknak. Véres háborúk, elnyomó diktatúrák és nemtelen árulások szaggatták ezeréves történelmünk szebb fejezeteit, dicsőbb lapjait. Kiváltképp a XX. század ontotta bőségesen a rosszat erre a keserves életű nemzetre. Két diktatúra és egy előzetes, 133 napos terror tépázta, rontotta a jobb sorsot érdemlő magyarság életét. S ezen a téren alig volt különbség ismert, közéleti vagy egyszerű, mindennapi halandó között; a kemény sorscsapások - egy szűk vazallus csoport kivételével - mindenkit alapvetően sújtottak.

Ilyen nehéz sorsot élt meg Somogyváry Gyula költő, rádióigazgató, a Singer és Wolfner Könyvkiadó egyik legsikeresebb regényírója, egykori országgyűlési képviselő is.

A mai Ausztria területén (Füles - Nikitsch), a múlt század végén született fiatalember szinte az iskolapadból vonult be önkéntesként (több fiútestvérével együtt) az első világháború magyar katonái közé. Végigharcolta előbb az olasz, majd az orosz frontot is. Bátor magatartásáért számos kitüntetésben részesült. Túlélte a háborút, a konszolidációt követően vitézzé avatták. Ezután a Magyar Távirati Iroda, majd a megalakuló Magyar Rádió munkatársa lett. Ő szervezte meg a rádió vidéki osztályait, és komolyan részt vett a hírszerkesztésben is. Hosszú éveken át ő köszöntötte az ország lakosait szilveszterkor a Magyar Rádióban; keresztény-magyar szellemisége rendkívül népszerűvé tette a közönség körében.

Sokrétű munkásságából a költészet állt legközelebb szívéhez. Az igazságtalan trianoni békediktátum s az ország megcsonkítása az ő honfiúi lelkületét is annyira feldúlta, megmozgatta, mint annyi más magyar íróét, költőét. 1920-ban kiadott Gyújtogatás című verseskötetében a magyar nemzet jogos fájdalmát fogalmazta meg izzó, belső ihletésű verssorokban.

Regényeiben is a háború élménye került a középpontba: a Virágzik a mandula, a Ne sárgulj, fűzfa és a többi regénye őszinte hangvételükkel, hiteles részleteikkel valóságos kordokumentumok.

Politikai állásfoglalása a toleráns, magyar szellemiségű férfiak közé sorolta. A 30-as években s a 40-es évek elején betöltött közéleti szereplésében két vonás dominált: hitelesen védte a magyar érdekeket és humanizmusa sem hagyta cserben, határozottan szót emelt parlamenti felszólalása alkalmával a második zsidótörvény embertelensége ellen. Bátor kiállása révén Bajcsy-Zsilinszky Endre mellé sorolható, hiszen több alkalommal nyilvánosan bírálta a hitleri nemzeti szocialista rendszert és annak Európát s hazánkat is veszélyeztető expanzióját.

Ezért 1944. március 21-én, két nappal Magyarország náci megszállása után budai lakásában lefogták, és a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták. Itt csonttá fogyott állapotában is lelki támasza és vigasztalója lett sorstársainak. Belső tartása és istenhite számos fogolytársát mentette át a súlyos, embert próbáló időkön. Ezt az átélt kataklizmát egyik lírai vallomásában - Krisztus hű követőjeként - "gyöngyöt termő néma szenvedésnek" nevezte.

A második világháború és a saját személyes szabadulása után mindössze öt esztendő maradt számára, hogy hazájában szabadlábon (de nem teljesen szabadon) élhessen. Hadifogságból hazatérő fiát még láthatta, keblére ölelhette, de Szibériába hurcolt (s ott tíz évre elítélt) leányával már sohasem találkozhatott.

1950 novemberében véget ért időleges szabadsága is, az ÁVO Ybl Miklós téri lakásán lefogta, és a Fő utcából előbb Vácra, majd Kistarcsára szállíttatta, ahol minden törvényes eljárás nélkül internálták. Súlyosan megbetegedett, és 1953 februárjában a fővárosi Mosonyi utcai rabkórházba való szállítása közben szíve hirtelen megállt.

A korszak kommunista szokása szerint jeltelen sírba földelték el. Hamvai 1992 februárjában, közel negyven esztendő múltán kerültek embert megillető módon a 301-es parcellába. Oda, ahol annyi nemes lelkületű, értékes honfitársa is nyugszik. Felesége és leánya még megérték, hogy végtisztességet kapott attól az országtól, amelyet gyermekkora óta annyira szívén viselt, s amelyet oly tiszta keresztény-magyar elkötelezettséggel szolgált egész életén át.

(Az Auktor Kiadó napjainkban új kiadásban jelenteti meg Somogyváry Gyula háborús regénytrilógiáját.)

Szeghalmi Elemér

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu