Docete - tanítsatok

Bencések a magyar oktatás és nevelés szolgálatában (1802-2002)

Bánhegyi Miksa atya a könyvtárban, Rómer Flóris képe alatt

A magyarországi bencés kongregáció 1802. évi visszaállításának évfordulója alkalmából kiállítás nyílt Pannonhalmán. A főapátság könyvtárában Bánhegyi Miksa atya, a könyvtár igazgatója s a kiállítás rendezője kalauzolásával ismerkedünk meg a magyar bencés oktatás-nevelés elmúlt kétszáz évének emlékeivel. Láthatjuk I. Ferenc király 1802. március 12-én keltezett dekrétumát, amelyben tíz iskolát bíz a rendre. Latin és magyar nyelvű kiadványok születtek 1802. április 25-ére, Novák Krizosztom főapát pannonhalmi beiktatására. Köztük egy Örömének Szent Benedek szerzete visszaállításának alkalmatossága alkalmával Pannónia Szent Hegyén. A kiállított iratokból megtudjuk, hogy már korábban is vállaltak a magyar bencések iskolafenntartást - a felvidéki Modoron, majd Rév-Komáromban. Mária Terézia 1776-ban írt biztatást a rendekhez, hogy vegyenek át iskolákat. Az oktatásügy akkori válságának oka, hogy a számos iskolát működtető jezsuita rend feloszlatását (1773) követően úgyszólván megszűnt a hazai közoktatás. 1802 után végül nyolc közoktatási intézmény került a bencés rend kezelésébe: Győr, Sopron, Pápa, Nagyszombat, Esztergom, Pozsony, Komárom és Kőszeg egy-egy gimnáziuma. Ezek iratai, értesítői, tankönyvei mellett láthatjuk a huszadik században alapított bencés iskolák - Budapest, Pannonhalma és Csepel - dokumentumait is. Ugyancsak megvannak az 1948-as államosítást idéző anyagok, amelyek a szocialista hatalom döntésének egy évszázados hagyományt, keresztény értékrendet megsemmisítő szomorú emlékei. A Szabad Nép - a Népszabadság előde - Schlachta Margitnak és Barankovics Istvánnak az egyházi iskolák mellett érvelő parlamenti felszólalását aljas provokációnak minősíti, míg a Hazánk és az Új Ember tiltakozik az államosítás ellen.

Miksa atya több dokumentumot mutat a XIX. század első felében Bakonybélben működő bencés tanárképző főiskoláról, s elmondja, hogy a szakképzésnek még nyoma sem volt ebben az időben. A tanároknak minden tárgyhoz érteniük kellett. Példa erre, hogy Rómer Flóris bencés tanár, akit a történelem és művészettörténet jeles művelőjeként ismerünk, a pozsonyi akadémián még természetrajzot, azon belül növénytant tanított, méghozzá igen magas színvonalon. 1866-tól, már Pannonhalmán, szakirányú képzést is kaptak a bencés tanárok, amelyet - Budapesten letett szakvizsgát követően - az állam is elismert.

Nemcsak a bencés iskolák diákjai tanultak a bencés tanárok kiváló tankönyveiből, amelyek közül most több is látható a pannonhalmi könyvtárban. Egyik az 1945 utáni első középiskolai orosz tankönyv, Danczi Villebald, későbbi győri igazgató munkája, a Szent István Társulat kiadásában.

A katolikus püspöki kar és az akkori állam 1950-es, úgynevezett "megállapodása" alapján, a szerzetesrendek feloszlatása után négy rend mégis megkapta a működési engedélyt, olyan létszámmal, amely két-két iskola ellátására elegendő. A pannonhalmi Szent Benedek-rend a győri és a pannonhalmi iskolát kapta vissza, mindkettő négyosztályos általános gimnáziumként működhetett, 2-2 párhuzamos osztállyal, osztályonként 40 tanulóval.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu