|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
A jó kedélyű, humoros Mindszenty Abban nem engedett, amiben nem engedhetett Regőczy István atya, akit "Isten vándora"-ként ismernek nagyon sokan, 1969 óta imádkozik a budai Sváb-hegy oldalában egy kis fogadalmi kápolnánál, amely mára szinte zaránkokhellyé vált. A kápolnától, amely egy kútba esett kisgyermek megszabadulásáért hálából még a tizennyolcadik században épült, éppen a Parlament tornyára látni. Regőczy atya harminchárom esztendeje a magyar nemzet kiengesztelődéséért kulcsolja össze kezét. Sokan nem értik, honnan az idős lelkipásztorban ennyi energia az általa vezetett imazarándoklathoz. Az egyik hívő mondja: "Mit nem lehet ezen érteni? Ez a hivatása, ez a küldetése." Az atya minden hónap hatodikán Esztergomba utazik, hogy Mindszenty bíboros sírjánál mutasson be szentmisét. A kápolna mellett pedig létrehozta a bíboros emlékmúzeumát. Mindszenty Józseffel, akit a magyar egyház nagy, szent életű példaképének tekint, rokoni szálak is összekötik. Mennyire időszerű Mindszenty tanítása, személyes példája a mai magyar valóságban? - Mindig időszerű. Hitünk azt kívánja valamennyi öntudatos magyar katolikustól, hogy hitvalló legyen. Éljen hite szerint, és ezzel adjon példát Jézus Krisztus melletti tanúskodásáról. A modernnek nevezett társadalom ezzel szemben más világnézeti, eszmei irányzatok nyomorító hatása alá került. Az újkori ideológiák - marxizmus és liberalizmus - pillanatnyi történelmi részértékeiket is elveszítették, s váltak szélsőséges mozgalmakká, ami diktatórikus voltukban különösen megmutatkozik. A szélsőség ugyanis mindig el akarja fojtani a másikat. A balliberális ideológia a globalizációnak nevezett társadalmi programmal akarja elvonni tőlünk a levegőt. - A társadalom egy része valóban a világi dolgok felé orientálódik, s bizony a legszükségesebbel nem foglalkozik, amit Mindszenty mindig szem előtt tartott: törődjünk halhatatlan lelkünkkel, mert nekünk ebben a világban előkelő idegenekként kell viselkednünk, akik úton vannak hazafelé. Erről a mai világban alig esik szó, s főként az ifjúság nem kap erre vonatkozó indíttatást. Természetesen a Földön is boldogulnunk kell, mégpedig oly módon, hogy ezen keresztül szerezhessük meg a mennyországot. Ez a boldogságkeresés valódi tartalma, ami kemény küzdelmet jelent. Ritkán említik Prohászka Ottokár jelszavát: én a kemény, áldozatos életet választom. Mindszenty bíboros megítélése az egyházon belül sem egészen egységes. Sokan túlságosan merevnek, kompromisszumképtelennek, rugalmatlannak tartják. - Hamis a kép, amely őt merevnek tartja. Ha valamiben hajlíthatatlan volt, abban, amiben nem engedhetett, mert a kereszténység sem engedhet: hit és erkölcs dolgában. Volt humora Mindszenty Józsefnek? - Humoráról és közvetlenségéről több alkalommal meggyőződhettem. Hogy csak egy emléket idézzek: unokanővérem Zalaegerszegen volt apáca, a Mindszenty által alapított Notre Dame de Sion nővéreknél. Mindszenty gyakran meglátogatta őket, sőt, hittanár is volt ott plébános korában. Együtt hancúrozott a gyerekekkel. Egyik alkalommal leesett az első hó, s a fiú diákok odakint hógolyóval várták a leányokat. Mindszenty József cinkos mosollyal mondta nekik: gyertek, leányok a hátsó udvarba, s ott közösen rengeteg hógolyót gyúrtak, s a tanítványok így fölszerelkezve léptek ki a kapun. Amikor a fiúk meg akarták dobálni a leányokat, olyan hózáport kaptak, hogy megfutamodtak. Ekkor mondotta kacagva Mindszenty: úgy látszik, most sikeres volt Zrínyi kirohanása. Fölszabadultan tudott örülni a diákos csínyeknek. Az atyától már korábban hallottam azt a bizonyos éléskamra-jelenetet... - Egyik alkalommal, amikor eljött hozzánk Vácra - már esztergomi érsekként -, így szólt hozzám: atya, végigjártam az otthonotokat, de nem találtam sehol éléskamrát. Miből éltek? Mire azt válaszoltam: nincsen spájzunk, mert pincétől a padlásig tele vagyunk gyermekekkel. Örülök, ha őket el tudom helyezni valahol. Erre az egyik kis sasfióka odaszólt: "Dehogy nincs éléskamránk! Ott van a kápolnában!" Előző nap beszéltem nekik az ars-i plébánosról, aki hasonlatként mondotta: a mi éléskamránk a tabernákulum, ahol éjjel-nappal megtalálható az élet kenyere. Mindszenty meghatódottan kapta föl és szorította magához a kis fickót. Ma miért imádkozik az atya a hívekkel? - Az egész magyarság kiengesztelődéséért, bárhol éljenek is a világon. Mindszenty József mindig belefoglalta imáiba a határon túl élő magyarokat. Amikor 1971-ben az ország elhagyására kényszerítették, az volt a nagy missziója, hogy körbejárja a világ magyarságát. Talán II. János Pál pápa is tőle vette a Földet bejáró zarándoklat példáját. Mindszentynek mindenütt nagy sikere volt. Belgiumban például zsúfolásig megtelt a labdarúgó stadion 1972-ben, amikor ott járt. Akkor én éppen legutóbbi börtönbüntetésemet töltöttem idehaza. Huszonhárom hónapra ítéltek illegális sajtótevékenység miatt. A belgiumi összejövetelen - hiszen hosszú évekig éltem ott - szóba került a nevem, mire Mindszenty bíboros együttérző, meghatott büszkeséggel mondta a híveknek: Stefánom (Belgiumban így ismernek) most börtönben van a hite miatt - mire a tömeg hatalmas szimpátiatüntetésbe kezdett, amelytől a bíboros is meghatódott. Május elején évente közös szentmisét tartanak a börtönviselt papok, ezzel is emlékezve és emlékeztetve arra a hitvállalásra - a Szentírásban olvashatjuk ezzel kapcsolatban: a langyosakat kiköpi az Úr -, amelynek Mindszenty bíboros főpap-megtestesítője volt. - Korábban a Mátyás-templomban mutattunk be hálaadó szentmisét, de idén tudtommal már nem lehet ott, hanem valószínűleg itt, a Kútvölgyi kápolnában jövünk össze az országos Mindszenty-zarándoklatot követő szombaton. Elmer István
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|