|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Tanulmányok a legendás valóságról A tudomány, de az igényes és a középkor iránt érdeklődő olvasók számára is jelentős műfordításkötetet szerkesztett és fordított munkatársaival együtt Madas Edit és Klaniczay Gábor, a Collegium Budapest rektora. Az egyes legendaszövegek fordításában - és helyenként bevezetésében - a középkori latinság és történelem kiváló szakemberei, fordítói vettek részt: Bellus Ibolya, Kisdi Klára, Veszprémi László, Boros Klára, Deák Viktória Hedvig OP, +Csanád Béla, Puskely Mária Kordia SSND, Madas Edit, Sarbak Gábor, Fügedi Krisztina. Bevezetőket írtak: Ryszard Grzesik, Stanko Andric. "Kötetünk az Érszegi Géza által ugyanebben a sorozatban közreadott Árpád-kori legendák és intelmek című gyűjtemény párja". Ez a kötet Szent István király Intelmeit és a Ráskai Lea által írott, Árpád-házi Szent Margit élettörténetét tartalmazza. Jelen kötet írásai ezen két legenda megírásának ideje közé illeszkedő legendák, verses zsolozsmák, csodajegyzékek - tudjuk meg Klaniczay Gábor utószavából. "Többségük most lesz első ízben magyarul hozzáférhető" - írja. A továbbiakban tájékoztat a középkori szentkultusz alakulásáról, valamint a megelőző késő antik és a késő középkori szentkultusz egyházjogi és gyakorlati tényeiről. "Ha magukat az e korban született hagiográfiai írásokat vesszük szemügyre, általános jellemzőként azt emelhetjük ki velük kapcsolatban, hogy olyan irodalmi művek, amelyek az antik biográfia konvencióit jelentősen módosítva, nevelő célzattal mutatják be a szent példaszerű tetteit és a keresztény tökéletességben tanúsított erényeit". Egy másik, a XI. századtól keletkezett legendatípusra is rámutat Klaniczay: "...az új szenttípus, a dinasztikus kultusszal ünnepelt szent", ... "a haláluk után röviddel szentté avatott egyházi vezetők..." legendáiban jelenik meg. "Az évezredforduló táján megtérő kelet-európai népek" esetében jelentős a "reprezentatív" szentté avatások sora az első században . "Ilyen volt a magyar Szent István, Szent László, Szent Imre, Szent Gellért" és több kelet-európai szent kultusza is. "Ugyanakkor a XI-XIII. században jelentős változások következtek be a Nyugat kereszténységében. A vallási reformtörekvések a kereszténység evangéliumi ideáljait, »Krisztus követését« helyezték mindinkább a középpontba". Így indult meg a világtörténeti reformok sorozata: új szerzetesi és világi csoportosulások, új vallási mozgalmak és gyakorlatok, amelyek közül némelyek eretnekséggel kapcsolódtak. (Így valamiképpen korai előfutárai lehettek a reformációnak...) A szentkultuszról, a szenttéavatási processzusokról, a magyar hagiográfiai irodalomról kiváló áttekintést nyújt az utószó. Ugyanakkor széles körű érdeklődést kelt és további munkálatokra, szempontokra hívja föl a figyelmet ebben az egyre szélesedő és ugyanakkor elmélyülő témában Klaniczay professzor. A kötetet szakirodalmi tájékoztató, a használatát elősegítő szerkesztői megjegyzések, a kötetben szereplő Árpád-házi szent hercegnők családfája, szómagyarázatok, a bibliai könyvek rövidítésjegyzéke és hét fekete-fehér fotó egészítik ki. Amikor kitűnő fordítások idézik elénk azokat a legendákat is, amelyeket eddig magyar nyelven nem olvashattunk, mindenképen nagy tisztelettel adózunk e mű kiváló munkatársainak és az Osiris Kiadónak: a Magyar Millennium egyik gyöngyszeme született meg általuk. (Legendák és csodák /XIII- XVI. század/ Szentek a magyar középkorból II. Bp. 2001. Osiris Kiadó.) Dékány Endre
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|