|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
"Nemcsak a katedráról nevelünk" Tízéves az Albertfalvi Don Bosco Katolikus Általános Iskola
A betonkockákból álló lakótelepi iskolatömb bizonyára nem volt az albertfalvi lakosok szeme fénye, büszkesége. A régi, hagyományos iskolától nem mesze felhúzott óriási, mintegy ezernyolcszáz főre tervezett épület nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az 1980-as évek közepétől a grandiózus oktatási komplexumban tanulók létszáma jelentősen lecsökkent. A helyi önkormányzatnak sem érte meg fenntartani a hatalmas iskolatömböt. Ekkortájt az albertfalvi egyházközség részéről elindult az a civil kezdeményezés, amelynek célja az volt, hogy a régebbi épületet egyházi iskolává alakítsák. 1992-ben végül, kemény harcok után megszületett az önkormányzati döntés, és Don Bosco égi születésnapján, január 31-én az iskola egyházközségi tulajdonba került. A döntést követően a "civilek" tájékoztatták a környékbeli szülőket a taníttatás lehetőségéről és a szeptember elsejei tanévkezdéskor kétszázhetvenhárom diák kezdte el az 1992/93-as tanévet. Párdányi Miklósné (az akkori igazgató) P. Havasi József szalézi tartományfőnöktől kért hitoktatót. P. Ábrahám Béla (az Óbudai Szent Alajos Szalézi Rendházban jelenleg novíciusmester) személyében az iskola nemcsak hitoktatót kapott, hanem a hétéves szolgálat során ő csepegtette a tanárok lelkébe azt a szalézi szellemiséget, amely ma is jellemzi az itt folyó nevelői munkát. Tanárokból és szülőkből létrejött egy huszonkét tagú szalézi munkatársi csapat is.
Az iskola oktató-nevelői munkájának fő törekvése - amelyet Verbényi István albertfalvi plébános is hathatósan támogat -, hogy minél közelebb szeretnének kerülni a gyerekekhez. "Nemcsak a katedráról nevelünk!" - mondja Koblencz Attila, aki tíz éve tagja a tantestületnek, és másfél éve az iskola igazgatója. Tőle tudjuk meg a közvetlen nevelői munka részleteit: "Nálunk a gyerekek kilencven százaléka vesz részt a nyári táborban. Több mint háromszázan az egész nyár folyamán. És ez a lehetőség természetesen nem csupán anyagiak függvénye. A kevésbé tehetős családokból származó tanulóinkat is támogatjuk, táboroztatjuk. Nevelői munkánkra jellemző a gyerekkel kialakított személyes kontaktus. Egyénileg beszélgetünk velük, délutánonként színház-, operalátogatásokat szervezünk. Péntekenként 2-től 4-ig mindenki együtt játszhat, olyankor kézműves foglalkozásokat is tartunk a gyerekeknek. A havonta megtartott osztálymiséken túl minden szerdán reggel fakultatív játékos közös imán vehetnek részt a gyerekek. Ünnepek alkalmával lelki napokat rendezünk, amikor meghívott előadók tartanak előadásokat." Koblencz Attila fontosnak tartja, hogy a keresztény lelkiséget a családokkal együtt alakítsák ki. Nem jó ugyanis az eltérő nevelési rend otthon és az iskolában. Ezért az iskola a szülőknek is szervez programokat. Minden június elején megtartják a vidámság napját, amikor Albertfalva apraja-nagyja összejön, és ahol nemcsak az iskolában tanuló gyerekek családjai vannak jelen. Kifejezetten szalézi program augusztus végén a Csillag-tábor. Ilyenkor a szülők a nyaralást követően dolgozni kezdenek, de a gyerekeknek még nem kezdődött el az iskola. "Ebben a táborban mindennap az iskolából indulunk, és ugyanoda térünk is vissza. Programjainkon pedig a gyerekeken kívül a nagyszülők is részt vehetnek, aki éppen ráér" - mondja az igazgató, aki a tízéves nevelői munka során kollégáival együtt azokat az elveket vallotta, amelyeket a következő Don Bosco-idézet foglal össze: "Minden képességünk, tehetségünk, minden munkánk, bánatunk és megaláztatásunk mércéje egyedül Isten dicsősége kell, hogy legyen." K.L. Mély fájdalommal és az örök életbe vetett hittel tudatjuk, hogy hosszú szenvedés után január 28-án elhunyt Dauner János szalézi szerzetes, karnagy, aki évtizedeken át vezette a Don Bosco ének- és zenekart. Temetése február 9-én lesz Péliföldszentkereszten, a délelőtt fél 11 órakor tartandó szentmise után.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|