Déli harangszó Sümegről

A dunántúli kisváros sok szállal kapcsolódik hazánk középkori történetéhez, egészen a török időkig. A város fölött magasodó várhegyen talált menedéket a tatárok és a török csapatok elől nemcsak a lakosság, hanem a veszprémi püspökség is. A kuruc időkben is ide menekítették kincseiket a veszprémi püspökök és más főurak, és 1606-tól ötven éven keresztül itt őrizték a török elől megmentett Szent László hermáját. A város központjában található kegytemplomot Széchenyi György püspök építtette 1652-ben. Ez az emléktábla a püspöki címerrel a bejárat fölött olvasható. A ferences templom és kolostor az első csoda után, 1699-től lett kegytemplom, amikor egy bécsi kereskedő felesége, aki halálos betegségben szenvedett, megálmodta a fából faragott Mária-képet, mely a keresztről levett Jézust ábrázolja, amint Mária ölében tartja. Úgy érezte, hogy ha ezt a szobrot megtalálná és előtte imádkozna, meg is gyógyulna. Sokáig keresték Ausztriában és Magyarország templomaiban az álomképet, míg Sümegen sikerült rábukkanniuk.

A leírások szerint a csodás gyógyulás 1699. február 6-án történt. Ezt a napot azóta a kegytemplom ünnepeként jegyzik. Az évszázadok során több mint hatvan csodálatos gyógyulás történt.

A kegytemplom 28 méter magas tornyában három harang lakik, régi harangjait a tűzvészek és a háborúk vitték el, a délidőben megszólaló tizenöt mázsás harang 1927-ben készült, de nem jegyezték föl, hogy ki készítette és hol.

M R

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu