|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Mathia Károly száz éve Nemcsak fegyverrel lehet ölni. Házkutatással is. Mathia Károllyal házkutatás végzett 1961-ben. Hatvanadik életévét sem érhette meg. Száz éve született, 1902. január 13-án. Haláláról 1961 nyarán csak az Új Ember emlékezett meg. Húsz év múlva, 1982-ben olvashattunk róla a Magyar Nemzetben is. Polihisztor volt, a bölcsésztudományok doktora, gimnáziumi és főiskolai tanár, zeneszerző, az MTA népzenekutató csoportjának munkatársa. "Olyan ember, akit könnyű volt szeretni és nehéz elfelejteni" - írta róla lapunk. Eötvös-kollégistaként kiváló professzorai szerettették meg vele a tudományos kutatómunkát. A bölcsészkar (magyar-történelem-latin szakon végzett) mellett a zeneakadémián is diplomázott. A kiemelkedő zenei tehetség Kodály Zoltán tanítványa volt. Később olasz és angoltanári diplomát is szerzett. A budai Rákócziánumban, a kőszegi honvéd alreáliskolában, a Ludovikán, a pesti bencés és piarista gimnáziumokban, majd az ötvenes években egy tanonciskolában tanított. (A negyvenes évek derekán, a budapesti bencés gimnázium utolsó működő osztályainak énektanáraként nemcsak zene- és énekoktatás terén nyújtott kiváló pedagógiai munkát, hanem széles körű műveltségével és empatikus lényével is méltó tanártársa volt a nagy múltú szerzetesi iskolának.) Tanári működése mellett a népzenekutatás és a zeneszerzés volt az élete. Kodály közvetlen munkatársaként nevét a Magyar Népzene Tára kötetei őrzik. Különösen vonzotta a szakrális néprajz és népzene. A Jeles napok című kötet Betlehemes játékok című fejezete az ő nevéhez fűződik. Zeneszerzőként Sík Sándor szerzőtársa volt. A kommunista hatalomátvétel után ez a nagy tudású férfi "csak" szakmunkásképző intézetben taníthatott. Ezt a munkát is nagy szeretettel és igen eredményesen végezte. Keresztény elkötelezettsége miatt azonban még itt sem hagyták nyugodtan dolgozni. Rendszeresen zaklatta az ÁVH. 1961. február 7-én házkutatást tartottak nála. Az akkor készült jegyzőkönyv tanúsága szerint az ekkor lefoglalt "tárgyak" között volt kéziratainak, jegyzeteinek jelentős része, a Ludovika Akadémia Közlönye 1877-ből, tizenegy Zászlónk című cserkészkönyv, Bangha Béla két könyve, a Magyar Cserkész című újság két évfolyamának bekötött példányai. Elvittek tőle továbbá egy darab nagyméretű papírbőröndöt, valamint öt darab takarékbetétkönyvet, melyekben összesen tizenháromezer forint volt. Hozzátartozói szerint korai halálát e zaklatások okozták. Mathia Károly tehát - közvetve - politikai gyilkosság áldozata lett. Az ötvenes években hetvennél több kórusművet komponált. Nagy részük máig kiadatlan, de a "szakma" ismeri munkásságát. Egykori kollégája, Papp László a Magyar Nemzetben így zárta megemlékező sorait: "tanítványainak ezreiben él emléke. Aki környezetében élt, jobb lett és boldogabb". Megérdemelné, hogy budai otthonának falán, a Fehérvári úton emléktábla hirdesse tisztességét, tudását. Sz. Cs.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|