A pápa "Európa atyja"

Az EU elismeri az egyházak fontosságát

Előző számunkban megírtuk: II. János Pál pápa sérelmesnek tartja, hogy az Európai Unió készülő alkotmányának már elkészült dokumentumaiban nem történik említés a keresztény közösségekről, mint a kontinens önazonosságának fontos alkotóelemeiről. Az Európai Bizottság elnöke, az olasz Romano Prodi, aki korábban kereszténydemokrata politikus volt, a Corriere della Sera milánói napilapban azonnal reagált a pápa szavaira. Az Európai Unió - mondotta - elismeri az egyházak fontosságát. Semmi és senki sincs kizárva az unió építésének folyamatából, különösen nem a vallások és az egyházak. A pápa pedig - hangsúlyozta Prodi - "Európa atyja". Szerinte nem érte sérelem az egyházakat, mert az európai kormányzás úgynevezett "Fehér Könyvében" szó szerint ez áll: a vallási közösségek az Európai Bizottság, vagyis a legfelső végrehajtó testület partnerei. Ami a hívő közösségek mellőzését illeti, az - Prodi szerint - a tizenöt tagállam kormányfői által alkotott tanács hatáskörében születő dokumentumokra vonatkozhat inkább, s ez a testület a jövőben nyilván figyelembe veszi a pápa által a "hívők közössége" nevében megfogalmazott bírálatot.

Az olasz katolikus Avvenire című napilap Tadeusz Mazowieczki egykori lengyel miniszterelnököt, a pápa bizalmas barátját kérdezte a Szentatya aggodalmairól. Szerinte semmi meglepő nincs abban, hogy a pápa a hívők közössége nevében bírálja az uniós alkotmányozási folyamatot. "II. János Pál pápasága kezdete óta mindig támogatta az európai egység ügyét, a pápa számára azonban Európa nemcsak gazdasági vagy politikai, hanem lelki valóság is. És ő a korábban kommunista uralom alá tartozott országokat is mindig az egységes Európa részének tekintette."

Silvio Bereusconi olasz miniszterelnök január 14-én a parlamentben emelt szót az egyházak európai szerepének elismeréséért. Az Európai Unió laikus struktúrája nem zárhatja ki szerinte az etikai, spirituális igényt, a társadalom keresztény hagyományának tiszteletét és érvényesítését.

A pápa az ellen emelte fel szavát, hogy a kereszténységet marginalizálják. Ez a vallásszabadság problematikájába tartozó kérdés, amely szabadságot a pápa szerint az emberi szabadságjogok között az első hely illeti meg. Egy rossz politikai kompromisszum eredménye, hogy az alapvető jogok chartájában nem történik említés az egyházakról és a vallási közösségekről. Közismert - mondta Mazowieczki -, hogy francia laicista nyomás érvényesült a charta megszövegezésekor. A lengyel politikus szerint azonban még lehetséges módosítani a 2000-ben Nizzában elfogadott szöveget, hogy Európának valóban hagyományaihoz méltó és lényegét jobban kifejező alkotmánya szülessék.

"Tudatosítani kell - mondotta Mazowieczki -, hogy a pápa a mostani, diplomatákhoz intézett beszédében pozitív értelemben szólt az európai egységről. Ez nagyon fontos, különösen a csatlakozásra készülő országok szempontjából. II. János Pál mindig elutasította az Európa-ellenes, ultranacionalista csoportok álláspontját, akik Európáról úgy beszélnek, mint a rossznak valami új birodalmáról. A pápa szavai nem visszautasítást jelentenek, hanem a kompromisszumok előnyére hívja fel a figyelmet."

Sz. Cs.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu