Uj Ember

2002.01.27
LVIII. évf. 4. (2791.)

"Tégy engem, Uram,
a Te békéd eszközévé!"
(Assisi Szent Ferenc)

Főoldal
Címlap
Kéznyújtás egymás felé
Imahét a keresztények egységéért
A pápa a szeptember 11-i romokhoz készül
Hazakerült Szent Gellért ereklyéje
Az európai egyházak mérleget vonnak
Mi fáj?
Lelkiség
Világosság a sötétségben élőknek
Régi magyar imádság - kódexlapon
Bűnbánatunk a mise kezdetén
ÉLET ÉS LITURGIA
A hét liturgiája
A év
Katolikus szemmel
Rendezetlen gondolatok és kérdések a hittantanításról
Szelíd, szigorú angyal
LELKI ISMERET
Felfedező utakon
Lapszél
Terror
Élő egyház
A pápa "Európa atyja"
Az EU elismeri az egyházak fontosságát
Pápai apróságok
Fradi, pápai kihallgatáson
Élő egyház
Mint Noé bárkája
Don Bosco fiai Óbudán
Lelki-szellemi üdülőhely
Fórum
Nem tanrendszer - élő hit
A keresztény ismeretek könyvéről
Katekizmus
Részletek az új Katekizmusból:
Fórum
Az értelemből a hit világosságába
Beszélgetés Bolberitz Pál professzorral Aquinói Szent Tamásról
Minden erényre példát ad a kereszt
Mögöttünk van az idők teljessége!
Fórum
"Isten rikkancsai"
Az Új Ember egykori "topográfiája"
Harminchárom év, tizenkét négyzetméteren
Jakab Gábor köszöntése
A tökéletességre vezető útról
Ifjúság
Segítünk, hogy te is ott lehess!
PÁLYÁZAT! ---- PÁLYÁZAT! ---- PÁLYÁZAT!
Megnézem a fehérjéidet, s megmondom ki vagy
EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS
Megbélyegzettek
KINCSET ŐRZŐ CSERÉPEDÉNY (V. rész)
Bibliai királyok
Rejtvény
Kultúra
Hűtlen puli
Mit rejt a vasszilvágyi templom?
Képzelt utazás haza
Fenti mozgásban
Élő egyház
"Somogy polgáraiért"
Egy plébános és egy keresztény ügyvéd kitüntetése
A domonkos nővérek titka(i)
Az Ökumenikus Tanulmányi Központ közgyűlése
Boldogaszszonyról való énekek
Fülbe való
Mozaik
Mathia Károly száz éve
Egy életmű csúcsa: secco a szegedi dóm kupoláján
Elhunyt Patay László festőművész
Lovagcsillag
A PPKE informatikai kara
A Práter utcában talál majd otthonra
Szabadtéri mise Margit szigetén

 

Mint Noé bárkája

Don Bosco fiai Óbudán


A vasárnapi "családok miséje" után Ábrahám Bélával beszélgettünk az óbudai szalézi rendház életéről. Béla atya, ahogy mondja, Peisch Feri atyának köszönheti, hogy szalézi pap lett. Peisch Ferenc szalézi volt, akit a feloszlatás után nem vett fel egyetlen egyházmegye sem. Így állami szolgálatban dolgozott, majd már nyugdíjasként segített, hittant tanított a pesti Szent Család-plébánián. Ott, a középiskolás hittanon ismerkedett meg vele Ábrahám Béla, akkor került szóba először az is, hogy pap lenne. Szalézi pap, de hát az akkor még nem lehetett. Esztergomban végezte a szemináriumot, 1991-ben szentelték pappá, s ezután azonnal jelentkezett a szalézi noviciátusba, ami akkor még Szombathelyen volt.


"Találkozzunk a szaliban! Lejössz ma a szaliba?" Idézi Béla atya az óbudai fiatalokat, akik körében gyakran hangzik el mostanában efféle kérdés. S hála Istennek jönnek, hiszen a szaléziek bécsi úti rendháza találkozási pont, sportolási lehetőség, hitoktatási alkalom, közösségi, baráti együttlét forrása fiatalok és családok számára.


- Don Bosco a kallódó ifjak megmentéséért, az elkallódás megelőzéséért fáradozott, a mi vállalásunk is, itt Óbudán, a tág értelemben vett megelőzés - mondja Béla atya. - Ezért nagyon fontos a család szerepe, ezen belül is a szülőké. Őket szeretnénk segíteni, hogy a kor kihívásai közepette tudják vállalni szülői hivatásukat. Ezt szolgálják a kéthetenként rendezett találkozók, s az, hogy támogatjuk a szülők kezdeményezéseit, kulturális, családi programok lebonyolítását. A katekézis keretében sem csak a gyerekekkel foglalkozunk, hanem az egész családot szólítjuk meg.

Óbuda nem kifejezetten szegény környék...

- Azokkal foglalkozunk, akik itt élnek. A szegénység összetettebb fogalom, mint csupán kenyérkérdés. A kulturális sivárság, az emberi kapcsolatok hiánya legalább olyan nagy baj, mint az anyagi szegénység. A mi környékünk egy része olyan, ahová kulturális értelemben igényes családok telepedtek. Ők a szociális problémákat is jobban tudják kezelni. A tőlünk a Duna felé eső területen azonban lakótelepek vannak, jó néhány cigány család, magára maradt család él itt. Olyanok, akik föladták az életet, s ezért váltak szegénnyé. Az anyagi szegénységen tulajdonképpen könnyebb segíteni, mint azokon, akik azt mondják: "Nekünk így is jó, úgysem lesz másképp".

Itt lehet jelentősége a további romlás megelőzésének?

- Valóban, ebben játszik nagyon fontos szerepet a szaléziak legsajátosabb tevékenysége, az oratórium. Ez inkább elérhető, ennek több meghívó ereje van az anyagilag, szellemileg nehezebb helyzetben levő réteg számára, mint a katekézisnek. Foci, kosárlabda, játéknapok programjai, erre járnak be a fiatalok, Félévente két futballbajnokunk van a számukra, ők maguk szervezik a csapatokat, bíróval, szépen szabályosan játszanak. Szívesen jönnek a "szaliba", sokan azt sem tudják, hova jönnek, vagy csak annyit: a "papokhoz". Nagy kihívás, hogy ilyenkor valóban köztük legyünk. Ne csak az legyen, hogy pattog a labda, aztán hazamegyünk - persze ilyen is van -, de az igazán fontos, hogy tudjuk őket megszólítani, s legyünk mi is megszólíthatóak az ő számukra. Ezért is nagyon jó, hogy itt vannak a fiatal rendtársak.

Kik járnak a vasárnapi szentmisékre, katekézisre?

- Ezekre inkább az igényesebb családok jönnek. Közöttük is vannak szegények, rengeteg nagycsaládunk van. Csütörtökönként egy időben tartunk minden hittanórát. Hála Istennek megtehetjük, itt vannak a fiatal rendtársak. A szülő itt hagyhat több gyereket a hittanórán, intézheti közben a dolgait, vagy itt is maradhat, nem kell a hét több napján hol egyik, hol másik gyereket idekísérni. Számtalan kulturális programunk, táborunk van, amelyeket részben a szülők, részben a fiatalok szerveznek.

Ezek után furcsa azt hallani, hogy az óbudai rendház fő feladata nem a pasztoráció...

- Valóban, mindezt többek között az teszi lehetővé, hogy Óbudán a rend jövendő tagjainak és a rendi életben elindult fiatal rendtársaknak a "formációja" folyik. Ez azt jelenti, hogy itt van a noviciátus, posztnoviciátus, innen járnak teológiát, filozófiát tanulni a Sapientia főiskolára, s innen járnak tanítani is a rendtársak vidéki intézményeinkbe. Tartományfőnökünk, P. Havasi József mondta tréfásan: "Óbuda olyan, mint Noé bárkája, minden fajtából van itt egy-kettő."

Melyek a közeljövő legfontosabb szalézi programjai Óbudán?

- Január 25-én 19.30-tól "Valdocco Teaházba" várjuk a fiatalokat és a felnőtteket, közös játékra, beszélgetésre. Január 28-tól három napon át az esti szentmise keretében Kammerer Tibor diakónus tart lelki előkészületet Don Bosco ünnepére. Az ünnepi szentmise nálunk január 31-én, 18 órakor lesz. Az újpesti Szalézi Tartományfőnökség január 26-án, szombaton, 10.30-kor tartja Don Bosco ünnepét, amelyen az albertfalvai Don Bosco iskola növendékei működnek közre. Óbudán, január 26-án, a Szalézi mozi műsorán: "Margit mama élete". Január 27-én Don Bosco-vetélkedő a családok részére, február 2-án este a felnőtteknek, 3-án délután a gyerekeknek jelmezes farsang.

Kép és szöveg: Szikora József

Fischer Ágoston egyházmegyés pap alapította 1901-ben a mai Bécsi úti rendház közelében, a Kiscelli utcában, a "Senkifiai" nevű bentlakásos intézetet, kimondottan szegény fiúk számára. Ez teljesen Don Bosco-i szellemiségű volt, anélkül, hogy az alapító ismerte volna a szalézi nevelési eszményt. 1918-ban azonban fiatalon meghalt, s a ház gazdátlan maradt. Csernoch János hercegprímás adta át a szaléziaknak 1920-ban, mintegy a korábban megkezdett munka folytatására. Ez volt az első szalézi rendház Budapesten, azután hogy a rend 1913-ban Magyarországon letelepedett. Vállalt feladata a kollégiumi rendszerű fiúnevelés volt, elsősorban szegény sorsú, a kallódás veszélyének kitett fiúkat vettek fel. Neveltjeik közül többen beléptek a rendbe. Az óbudai rendház folyamatosan fejlődött, egészen 1950-ig. A mai Bécsi úti Segítő Szűz Mária-kápolna épülete eredetileg kocsiszín volt, 1936-ban alakították templommá. A háború után helyreállították sérüléseit, s bővítették. A feloszlatást követő ötven évben egyházmegyés papok vezetésével működött a kápolna. A szalézi rendházba a felrobbantott Regnum templom papjai közül telepítettek néhányat az ötvenes években. A kápolnát és a rendházat 1991-ben vették vissza a szaléziak. Peisch Ferenc atya vezetésével először az ifjúsággal való kapcsolatfelvételt szolgáló építkezés indult be, majd 1992-ben rendház épült a szalézi kispapok részére. A kibővült, megújult templom 1994-ben készült el. Jelenleg befejezéséhez közeledik a rendi tartományfőnökség házának építése, ez azonban szervezetileg független lesz az óbudai szalézi rendháztól. Ennek, és a noviciátusnak, valamint az itt folyó ifjúsági munkának vezetője jelenleg Ábrahám Béla atya. Ugyancsak ő az egyik hitoktatója az Óbudai Szent Péter és Pál Katolikus Általános Iskolának, amelynek a jelen tanév kezdetétől a szaléziek a fenntartói.

"Megparancsolta, hogy álljak a fiúsereg élére...

Nem veréssel, hanem szelídséggel és szeretettel teheted őket barátaiddá!"

Don Bosco

A Don Bosco Szaléziak Bécsi úti rendházának címe: 1032 Budapest, Bécsi út 175. Tel.: 368 6027.

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu