|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS Megnézem a fehérjéidet, A fehérje (protein) a harmadik olyan anyag, amit tápanyagnak nevezünk. A szénhidrátok (keményítő, cukrok) és a zsírok, olajok mellett a fehérjékből a sejtekben a biológiai oxidáció során energia szabadul fel, és mi ebből az energiából élünk, mozgunk, és ez biztosítja az állandó testhőmérsékletünket is. A teljes energiaszükségletünknek több mint 50%-át szénhidrátokból , 20-30%-át zsírokból-olajokból és csak 12-14%-át kell fehérjékből fedeznünk! Felesleges többet ennünk a fehérjékből a szükségesnél, mivel nem raktározódik, kevesebbet enni a szükségesnél veszélyes, mivel nemcsak energianyerésre használják a sejtek. Egy felnőtt férfinek körülbelül napi 12000 Kj (3000 Kcal)-ra van szüksége, a nőknek kevesebbre, ezért egy férfi napi 100 gramm fehérjét kellene, hogy egyen a szénhidrátok és zsírok mellett. Ha csak fehérjéből akarnánk energiához jutni, akkor körülbelül napi 3 kg sovány húsra vagy napi 147 tojásra lenne szükségünk! A fehérjeszükséglet függ az életkortól, a nemtől, a testsúlytól és a végzett munkától is. Testsúlykilogrammonként naponta 1,0-1,2 g-ra van szükségünk. Tehát egy 80 kg-os embernek 80-96 g-ra van szüksége. A terhes vagy szoptató nőnek és a nehéz munkát végzőknek 1,5 g/kg/nap fehérjére van szükségük. A fejlődő gyermekeknek 2-4 g/kg/nap a szükséglete. Nagyfokú fehérjehiány esetén a szervezet lebontja saját fehérjéit. Ekkor izomsorvadás, májkárosodás, vérszegénység, hormonzavar és depresszió lép fel. A valódi vegetáriánusok (akik gyermekkoruk óta sem tejet, sem tojást nem fogyasztanak) a fertőzésekre fogékonyabbak, kisebb a testsúlyuk, testmagasságuk, és kisebb az izomerejük, mint amilyen akkor lenne, ha elegendő fehérjét fogyasztanának. Az eszkimók eredetileg csak húst és zsírt ettek, és nem volt semmi bajuk. Miért olyan fontosak a fehérjék, hiszen energiaszükségletünknek csak 12-15%-át adják még optimális esetekben is? Azért fontosak, mert minden, ami működik bennünk, az fehérje! Képzeljünk el egy várost, ahol az épületek szénhidrátokból és zsírokból-olajokból állnak, s az összes ember, aki jön-megy, dolgozik, autót vezet, vásárol, elad, épít, takarít, a mérnök, a tanár, az orvos, a rendőr, a bányász és a katona is fehérje lenne! A fehérjék annyiféle munkát végeznek, hogy csoportosítani is lehet őket. Vannak összehúzódó és elernyedő fehérjék, ezek az izomfehérjék. Vannak szállítók, például a hemoglobin a vérben, ő szállítja az oxigént a tüdőből a sejtekhez. Vannak védő fehérjék, ezek az antitestek, felismerik az idegen fehérjét (és más idegen anyagot is) és megkötik, ezek az immunrendszer részei. Vannak hormonok, például az inzulin. Ezenfelül minden enzim fehérje! Az enzimek végeznek a sejtben minden biokémiai munkát, vagyis ők működtetik a sejtet, több ezer féle van belőlük. Van olyan fehérje, amely maga is építőanyag. Ilyen a szőrzetet, a hajat, a körmöket alkotó kreatin. Ilyen a kötőszövetekben lévő kollagén is, ennek a vizes főzetét nevezzük zselatinnak. Hogyan lehetséges ennyi feladatot ellátni? A titok a fehérjék felépítésében van. Képzeljünk el egy láncot, ami húszféle láncszemből áll (ha színesnek képzeljük az egyes láncszemeket, könynyebb lesz) - ezeket úgy hívják, hogy aminósavak. Egy-egy fehérje általában több szász darab, de "csak" húszféle aminósavból álló lánc, de vannak, amelyek több ezer aminósavból állnak, természetesen ezek is csak a létező húszféléből állhatnak. Ha egyetlen aminósav kicserélődik másra, vagy leszakad, vagy egy új hozzákapcsolódik a lánchoz, az már egy másik fehérje, az már mást csinál, és ez jelenthet életet vagy halált. A matematikusok kiszámították, hogy az elvileg lehetséges különböző fehérjék száma már száz aminósav hosszúságú lánc esetén is meghaladja a világegyetemben lévő összes atomok számát! Ilyen tények megismerésekor mindig eszembe jut a hatnapos teremtéstörténet minden napját lezáró mondat: "És látta Isten, hogy jó". Honnan tudja a szervezetünk, a sejtjeink, hogy nekünk milyen és mennyi fehérjére van szükségünk? Egyszerű a válasz, ez van megírva a DNS által a génekben, s ezt a programot kaptuk a szüleinktől. A tervrajz tehát megvan, már csak az építőanyagra van szükség, ezek az aminósavak. Mind a húszféle aminósavat naponta meg kell ennünk! Ha nem jutunk hozzá, akkor súlyos következményei lesznek, ez a minőségi éhezés. Az ember teljes fehérje-, így az aminósav-szükséglete tej fogyasztásával fedezhető! A tej mellett jelentős mennyiségű fehérjét viszünk be a gabonafélékkel és a hüvelyesekkel (bab, borsó, lencse). A búza fehérje - mind a húszféle aminósavat tartalmazza, de csak a teljes őrlésű lisztben! A burgonyában kevés a fehérje, de sokféle aminósavat tartalmaz, s ezért értékes. Egészen különleges a szójababliszt a 41%-os fehérje tartalmával, de ez nem teljes értékű fehérje, mivel nincs meg benne mind a húszféle aminósav. A naponta megevett fehérjének fele állati eredetű kell, hogy legyen, mivel a növényi eredetű fehérjékben általában kevés féle aminósav van. Egy (nem létező) marslakó talán nem ujjlenyomatot venne tőlünk, hanem azt mondaná, megnézem a fehérjéidet, s megmondom ki vagy! (folytatjuk) F. Zs.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|