Fülbe való

Boldogaszszonyról való énekek

Csányi Tamás: A népének erős gyökerű, virágzó hagyaték

Három lemez, mindháromnak a borítóján egy fa, öreg, ágas-bogas, erős, szerteszaladó gyökerekkel. A magyar szent zene, a népének erős gyökereiig vezeti hallgatóját Csányi Tamás karnagy, aki a Budai Ciszterci Szent Imre-templom kórusa és muzsikus barátaik közreműködésével, a Más régi ének és a Szép régi ének után a közelmúltban megjelentette a Boldogasszonyról való énekek című lemezt. A sorozat célja az értékmegőrzés, a dokumentáció mellett a megszólaltatás, remélve, hogy aki hallgatja ez énekeket, nemcsak gyönyörűségét leli bennük, de felfedezi, hogy ma is kiválóan alkalmasak arra, hogy templomban énekeljék őket. Csányi Tamás a XI. kerületi zeneiskola egykori tanára, Bárdos Kornél titkos ciszterci szerzetes, pap, zenetudós tanítványa volt. Neki, s az ugyancsak ciszterci Rajeczky Benjaminnak köszönheti az élményt, hogy nyolcéves korában, az ócsai műemlék templomban egyszerű asszonyok énekét hallotta, s szíven ütötte az erő, ami a magyar nyelvű Te Deumból áradt. Ma így emlékszik erre: "Évszázadok gyümölcsét szórták elénk azok az asszonyok". A középkori, reneszánsz és a kora barokk muzsika még "többes szám első személyű" - mondja Csányi Tamás, s ez is oka személyes vonzódásának ezek iránt az egyszerű, s a legtöbb ember által érthető dallamok iránt.

Az öt évvel ezelőtt megjelent Más régi ének című felvétel az egyházi év rendjéhez igazodva mutat be 21 népéneket, Kájoni Jánosnak 1676-ban kiadott Cantionale Catholicum című műve alapján, amelyet Domokos Pál Péter ...édes hazámnak akartam szolgálni... címmel adott közre. A sorozat második darabja, a Szép régi ének, a Pázmány Péter szorgalmazására 1651-ben, a Felvidéken kiadott első nyomtatott magyar katolikus énekeskönyv, a Szőllősy Benedek jezsuita által szerkesztett Cantus Catholici 129 dallama közül válogat. Tavaly december óta hallgatható a legújabb CD, a Boldogasszonyról való énekek. Ez a válogatás Volly István népzenekutató gyűjteményére támaszkodik. (101 Mária-ének, 1948). E kötet gondos halmaza azon énekeknek, amelyek az egyház közvetítésével váltak népdallá, a parasztemberek zenei érzéseit ösztönszerűen kifejezve. A népének a Kárpát-medence egész magyar ajkú területén virágzott, és ahol a faluközösség óvja a múltat, ott ma is eleven. Erdély ezen örökség utolsó jelenkori őrzője.

Mária-énekeink legnagyobb hányada mosolygós, azaz örömének, dicséret, illetve himnusz, kisebb részben a nagyböjthöz kapcsolható fájdalmas monológ - mondja a szerkesztő, karnagy. Tisztaságát, bölcsességét, derítő hatását cseppet sem koptatták a századok, szívből ajánlható a mai hallgatónak is. De nemcsak hallgatóknak, hanem énekeseknek is, mindazoknak, akik liturgikus eseményeken vagy azokon kívül szívesen kapaszkodnak katolikus, népi hagyományaink gyökerébe. E sorok írója tanúsítja: érdemes!

Kottaanyaggal, orgonakísérettel készséggel segíti az érdeklődőket Csányi Tamás karnagy, Szent Imre-plébánia, 1118 Budapest, Himfy u. 9. A korábbiak és a legújabb felvétel is kapható, CD és kazetta változatban az Új Ember könyvesboltban.

- szikora -

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu