Második házasság a katolikus egyházban?

Megfontolások az elváltakról 10.

Új kötés - érvényesen

A belső fórumon történő megoldás nem biztosítja a második házasság templomban történő megkötésének lehetőségét. Ez ugyanis nyilvános aktus, amelyhez szükség van az első házasság érvénytelenségének nyilvános, külső fórumon történő megállapítására. Fontos arra is utalnunk, hogy ebben a helyzetben a második házasság templomi megkötésére valójában nincs is olyan nagy szükség. Véleményem szerint elfogadhatónak tekinthető a templomi szertartás hiánya. Az Egyházi Törvénykönyv 1116-os paragrafusa beszél a házasság rendkívüli formájáról, azaz olyan helyzetekről, amelyekben a szentségi házasság megkötéséhez szükséges formai feltételek betartása nem szükséges. Ez a paragrafus megállapítja, hogy "ha nem lehet jelen vagy nem közelíthető meg súlyos nehézség nélkül a jog szerint illetékes közreműködő (a felhatalmazott pap vagy diakónus), akkor a valódi házasságot kötni szándékozók érvényesen és megengedhetően megköthetik házasságukat csupán tanúk jelenlétében: 1. halálveszély esetén; 2. halálveszély nélkül is, ha ésszerűen előrelátható, hogy a körülmények egy hónapon belül nem változnak".

Ezt a kánont a halálveszélyen kívül a fizikai vagy morális lehetetlenség eseteire is alkalmazzák a jog magyarázói: ilyenek például a háború, a nagy távolság vagy a vallásüldözés, amelyek lehetetlenné teszik a meghatalmazott pap vagy diakónus házasságkötésen való részvételét, vagy más hasonló körülmény. Nem sorolják ide azokat az eseteket, amikor valamilyen egyházi tilalom akadályozza meg a hivatalos tanú részvételét. Őrsy László fentebb említett megállapítása alapján azonban figyelembe kell vennünk azt a tényt is, hogy a házasságkötés természet adta jog, és minden megkereszteltnek joga van a szentségi házasság felvételéhez is. Ezek alapvető jogok, amelyek a törvénykönyv megszorító rendelkezéseivel szemben előnyben részesülnek. Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy az itt idézett kánon értelmében az általunk vizsgált második házasságokat érvényesnek kell tekinteni. Az "illetékes közreműködő" jelenlétét ugyanis nem külső körülmények, hanem a kánonjog külső fórumra vonatkozó előírásai akadályozzák meg.

A kánonjog egyrészt föltételezi a templomi házasságok érvényességét, másrészt biztosítja a szentségi házasság megkötésének jogát is. Ezekben az esetekben azonban a templomi házasság érvénytelenségét csak a belső fórumon lehet bizonyítani. A belső fórumon szerzett bizonyítékok érvényességéről azonban a kánonjog nem tesz semmiféle megállapítást sem, ezek ugyanis a külső fórumon nem használhatók fel. Az első házasság érvényességének eldöntésében azonban ezeknek ugyanakkora súlya van, mint a külső fórumon adott tanúbizonyságnak. A döntést meghozó bíró ebben az esetben a püspök által fölhatalmazott gyóntató pap, aki azonban csak a szentségekhez való járulást engedélyezheti, és nem a második házasság nyilvános megünneplését. A kánonjog előírása szerint a második házasság templomban csak a külső fórumon meghozott semmisségi döntés után köthető meg.

Ugyanez az elv érvényesül az egyházi bíróságok elé terjesztett esetekben is olyankor, amikor a semmisségi ítélet jogilag megalapozott ugyan, de procedurális okok miatt a döntés meghozatala túlságosan hosszú időt vesz igénybe. Az ilyen késedelem sajnos nem ritka. Mivel az egyházi előírások három hónapban állapítják meg a semmisségi kérelem elbírálásának időtartamát, ennek elteltével a szentségek vételének megtagadása indokolatlanná válik minden olyan esetben, amikor a kérelmező első házasságának érvénytelenségéről a szentgyónás fórumán is elfogadható bizonyítékot tud adni.

Tehát összefoglalva ezt a kissé bonyolult megfontolást, jogi konfliktus esetén feltehető a második polgári házasság érvényessége az 1116-os kánon értelmében. Részletes irodalom hiányában erről a lehetőségről többet nem mondhatunk. Tény azonban, hogy a lelkipásztori feladatukat lelkiismeretesen gyakorló és megfelelő teológiai képzettséggel rendelkező papok alkalmanként biztosítják ezt a lehetőséget a gyónók számára. A személyes kényszerhelyzet esetében lehetséges pasztorális megoldások nehezebb problémát jelentenek. Ez a magyarázata annak a vitának is, amelyet a felső-rajnai püspökök körlevele váltott ki. Ezzel a kérdéssel jelen sorozatunkban nem foglalkozhatunk.

(Folytatjuk)

Somfai Béla SJ

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu