(ezerötszáz gyors)

Demagógia?

A gazdag országok vezetői július végi, genovai találkozójuk után mintha azt hinnék, tettek valamit a szegények további elszegényedése ellen. Hoztak néhány határozatot és tettek pár ígéretet. Igaz - ők maguk vagy hivatali elődeik - már eddig is hoztak hasonló határozatokat, az ígéretekről ne is beszéljünk...

Az ígéretek, sőt a határozatok ellenére sem érzékelem a gazdagok szemléletváltozását. Azt olvasom ugyanis a "legkedveltebb napilap" helyszíni beszámolójában (Népszabadság, július 20.), hogy "A múlt hónapban felavatott, és a G8 szervezői által két hétre bérbe vett tengerjáró máris átesett az első ´nagyjavításon´. Néhány vendég személyes óhajának megfelelően kicserélték a bútorhuzatokat, módosítva a lakosztályok színvilágát. Senki sem rajongott például a virágos ágytakaróért, így aztán egyszínűre cserélték. Ezzel viszont harmonizálnia kellett a sötétítőfüggönynek, a székek és a kerevetek üléshuzatának, úgyhogy az egész bútorzatot áthúzatták."

Nem tudom, hány ember napi minimális élelmiszeradagját fedezte volna ennek az ára. Azt viszont tudom, hogy ha megspórolják, aligha jutott volna el az összeg az éhezőkhöz. A gyakorlati nehézségek miatt... De ha ezt ama nehézségek leküzdésére fordítják...? Ha ez egyáltalán megfordult volna a fejükben...

A leggazdagabb országok vezetői állampolgáraik adóival és gazdaságuk külföldön - jobbára a szegény országokban - realizált extraprofitjával gazdálkodnak. Ha a világ nagyobbik felének egyre szörnyűbb elszegényedését meggátolni hivatott találkozó előkészítői nem érezték legalább stílustalannak ezt a megdöbbentően fölösleges pluszkiadást, akkor nem tudom, mennyire bízhatnánk a gazdagok leggazdagabbjainak szociális érzékenységében.

Ha így látom: biztos, hogy demagóg vagyok?

Kipke Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu