Teológia és világnézet

Híres XXIII. János pápa mondása, hogy ő egy dogmát sem fog kihirdetni, mert lelkipásztori zsinatot hív össze. Ez a megállapítás nyilván nem lehetett, nem is volt a dogmák leértékelése, mégis egyfajta finom kritika van benne az elvont, elméleti, életidegen, öncélú dogmatika tanítási módszere ellen. Ez a módszer gyakran megkísértette az elmúlt századok dogmatikakönyveinek szerzőit. Az úgynevezett haladó világnézetek teljesen idegenül, ellenségesen álltak a katolikus hittel, élettel, társadalommal szemben, ezért nem lehetett velük termékeny párbeszédet folytatni az életről, pedig a kinyilatkoztatás végeredményben az életről szól. Abban az esetben, ha a társadalom pozitívan áll a hittel szemben, a hit igyekszik formálni az egész társadalom életét.

Ebben az esetben a hit szoros kapcsolatba kerül a világnézettel, azt erőteljesen befolyásolja, mert a világnézet fejti ki egy társadalom életfelfogását. Jelen fejtegetésünkben nem önmagában tárgyaljuk a dogmatikát, hanem társadalmi hatásában, világnézetbe ágyazottan.

A II. vatikáni zsinat abban az értelemben kereste a megújulást a keresztény tanításban, hogy az előző korokban elvont, öncélú, elméleti tan minél jobban közelítsen az élethez és a keresztény élet, társadalom kibontakozását szolgálja.

Szegedi László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu