Az Olvasó írja

Szóljon a harang!

Gondolom, velem együtt még sokaknak szerez örömet a Kossuth rádióban a déli millenniumi harangszó és harangtörténeti ismertetés. Köszönet érte az ötletadótól valamennyi gyakorlati megvalósítónak! Mindig szerettem hallani a harang szavát, akár szentmisére, akár litániára hívott, és mentem is szívesen az Isten házába, amíg tudtam. A déli harangozáskor, mint egykor szüleink, nagyszüleink, igyekszem elmondani az Úrangyalát, este a halottakért a Miatyánkot is.

Régen a nagy bajok (háború, tűzvész, árvíz) hírül adását is Petőfivel szólva a "félrevert harang zúgása" jelezte, amit ma az óvóhelyek, tűzoltó- és mentőautók szirénája tudat velünk. Hívő ember ilyenkor is elmond egy rövid fohászt a bajbajutottakért. De a halottakért ma is a harang szól, ha szól... Egyre ritkábban. Nem a távozók kevesbednek, a harangszó drágább! Hogy miért? Mert minden, az egész élet drágább lett. A halál meg még nagyobb üzlet!

De a harangszó miért drágább, mint a szentmise? Fel nem foghatom. Vagy az a célja valaki(k)nek, hogy menjen ki a divatból az is?

Az ötvenes években szólhatott a harang - de mi nem!

Ma mi szólhatunk, de a harangok is szólhassanak, nem így lenne jó?

Tudja megfizetni az is, akinek nehezebb az élete, imádkozhasson továbbra is a hívő "csendítéskor", akár ismerősért, akár ismeretlenért szól a harang. Kérem, tegyen ebben az ügyben az, aki tenni tud!

Hajnal Jónásné, Budapest

Találkozó és megemlékezés Esztergomban

A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola kápolnájában az 1948-49. évben végzett pedagógusok találkozói ünnepélyüket megemlékező gyászmisével kezdték, amelyet volt tanáraik és diáktársaik tiszteletére az intézmény főigazgatója, Gaál Endre kanonok mutatott be június 30-án.

Ezt követően méltóképpen emlékeztek meg és rótták le tiszteletüket az 1948-ban az iskola államosítását megelőző események alkalmával elhurcolt tanáraik és diáktársaik emléktáblája előtt.

Kifejezésre juttatták, meggyőződéssel remélik, hogy a jövőben már soha többé nem kerül sor a példaadó iskolák diszkriminációjára.

Princzkel József, Komárom (Szlovákia)

Köszönet a plébános úrnak

A debreceni Jézus Szíve-templom nyugállományba vonuló plébánosának, Nyizsnyászky Lajos atyának.

Tisztelt Kanonok Úr! Hálánk kifejezéseként köszönetet mondunk: a minden vasárnap - értünk, hívekért felajánlott - szentmiseáldozatért, a számunkra oly érthető, szép stílusban elmondott, lélekemelő szentbeszédekért, a mindanynyiunkért elmondott imákért!

Fáradozásáért, áldozatos munkájáért Isten bőséges áldása, Krisztus határtalan szeretete - a Szentlélek éltető ereje kísérje további életében!

Őszinte szeretettel: Hívei

*

A nyugállományba vonuló plébános urat szerkesztőségünk is szeretettel köszönti. Erőben, egészségben teljen további élete!

Vers - Szent Kingáról

Boldog Kinga szentté avatása óta várom, hogy egy költő írjon verset Szent Kingáról, amelyhez egy zeneszerző dallamot komponál, hogy a templomban énekelhető legyen.

Egyelőre, úgy látszik, hiába várom.

A szentté avatáskor volt egy ötletem, melyet magamnak le is írtam, de nem küldtem el, mert reméltem, hogy lesz egy szakember, aki ezt megteszi.

Már bezárult a szentév, hamarosan vége a millenniumi ünnepségeknek is, és szinte elfelejtettük Szent Kingát, aki Szent Margit nővére volt, és "megérdemelné", hogy az Isten hazánkért kezdetű énekben róla is megemlékezzünk.

Ezért leírom az ötletemet, hátha használható. Természetesen nem tartom magamat költőnek, csak szeretek rímeket faragni.

Csonka hazánknak szép gyöngyszeme, Kinga.

Lengyelországnak szűz, szent királynéja.

Szent Kinga, kérünk, imádkozzál értünk,

Hogy újból megtérjünk!

Csenki Antalné, Budapest

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu