|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Közelebb hozni a keresztény értékeket Beszélgetés Franz Hauzenberg egyetemi docenssel 1978. október 9-én nyílt meg a passaui katolikus egyetem. Legkorábbi "előde" egy gimnázium, melyet az akkori püspök alapított, tíz évre rá már főiskolaként működött. További változások után alakult ki a mostani formája, amely magába foglalja a filozófiai-teológiai fakultást is. Éppen húsz esztendeje, hogy az egyetemen a tanárképzés elkezdődött. A pedagógiai és didaktikai tanszék egyetemi docensével, Franz Hauzenberggel munkaszobájában beszélgetünk. Ismeri Magyarországot, tanszékünk és az egyetem az esztergomi katolikus tanítóképzővel évek óta tart fenn kapcsolatot, magyar hallgatók tanulnak Passauban. Sok a teendője? - Nem panaszkodhatom. A tanító- és tanárképzés különösen lelkiismeretes munkát, felkészülést követel a tanszéken oktatóktól; társadalomismeret, szociális-kulturális, természettudományos műveltségterületek mellett jelen van az iskolatörténet, kutatás, valamint az iskolán kívüli foglalkozások szervezése. Hányan oktatnak a tanszéken? - Három főállású oktató mellett négy, öt óraadó tanár végzi a munkát heti két-két órában. A tanszékvezető H. Buchinger professzor. A felsorolt műveltségterületek milyen tudományokat fognak át? - Történelmet, földrajzot, szociális ismereteket, biológiát, fizikát, kémiát. Önnek mi a specialitása? - A szívem igazán a biológiához húz, persze az iskolai gyakorlatok szervezése sem elhanyagolható, ezt is rám bízták. Dél-Bajorországban 120 iskolával van kapcsolatom, felelős vagyok a tanárképzésért is. Iskolatörténet van előttem... - A doktori értekezésem. Egy település: Thurmansbang (a Bajor Erdőben) 300 éves iskolájának történeti feldolgozása, 1985-ig. Fontos ilyen témával foglalkozni, hiszen a jelenben előbbre lépni a múlt ismeretével lehet. Föltételezem: a hagyományokra is kiterjed a figyelme. - Az iskolán kívüli foglalkozások erre kitűnő alkalmak hallgatóimnak és nekem: a múzeumok megismerése, a kenyérsütés, a vallásos néphagyomány, a paraszti építkezés, a két-háromszáz évre visszanyúló társadalomtörténet. És persze a zene, a sport. Az élet "pedagógiája" együttes jártasságot kíván.... Vagyis azt vallja, amit nálunk még csak kevesen: "a személyeket, az eseményeket a maguk összefüggésében látni." Hogyan vélekedik a nevelésről? - Elmélet és gyakorlat legszorosabb összetartozását kell kimunkálni, az alapelveket konkrét esetekhez, példákhoz kötni. Keresztény nevelési eszmeiség? - Nem lehet lemondani róla, hiszen rengeteg olyan alaptézist tartalmaz, amely a világ együttélését segíti, például a szociális érzékenység formálása, a tolerancia, a megértés, más értékek (ha valóban azok!) elfogadása, és még sorolhatnám. Sajnos a keresztény elvek egyre inkább háttérbe szorulnak. Az ön gyakorlatában biztosan nem... - Húsz év távlatából nézem a lehetőségeket: elutazunk egy-egy hétre a hallgatóimmal gyakorlatra, s ilyenkor megpróbálom közelebb hozni számukra a keresztény értékrendet. Nagyon sok múlik a tanáron! Ilyenkor együtt vagyunk, jómagam mint közvetítő felajánlom a benső életet erősítő "eszközöket", hangsúlyozom: felajánlom. (Senkit sem kötelezek.) Van közös imádság a kirándulásokon, a teremtés csodáira felhívom a figyelmet. Például a naplemente fényeire, "odaáti" üzenetére. Talán így is gátolni lehet a természet pusztítását. Persze mindehhez időre van szükség, kitartásra. Mit gondol a családról? - Háromgyerekes családapa vagyok, ami Németországban afféle kuriózum, hadd ne mondjam: negatív példa. Megmosolyognak. Szomorú tendencia: csökken a családok jelentősége. A házaspárok jelentős százaléka gyermektelen, nem töltik be hivatásukat. Ötven százalékuknak csak egy gyerekük van. Egocentrikus társadalomról kell beszélni itt, a bajoroknál is. Gyermek nélkül megromlik az élet. Ha nincsenek testvérek, a családban szerezhető lényeges tapasztalatokról le kell mondani. Nem mindegy! Hány hallgatója van? - Szemináriumokon, előadásokon 100-150, iskolagyakorlatokon 100 körül. Hatványozott felelősség... - Az új században különösen. Gondolja át: a jövő nemzedékeiről van szó. Nem mindegy, hogyan alakul Európa szellemi arculata. Tóth Sándor
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:ujember@drotposta.hu
|