Fogalmaink

Amikor egyik kereskedelmi adónkon arról eszmélkedett a csinos bemondónő, hogy pünkösd ünnepén megtért Szűz Mária s vele az apostolok, úgy éreztem, ezt a homályt lehetetlen bevilágítani, ez évtizedek során ülepedett a lelkekre, s talán évtizedek után oszlik majd el. Ezért derültem föl, amikor a Szent István Társulat újdonságai között kotorászva két olyan kiadványra akadtam, amelyek talán segíthetnek a tudatlanság leküzdésében. Kránitz Mihály és Szopkó MárkTeológiai kulcsfogalmak szótára az egyik, s ennek elmélyítése Romano Guardini Örökmécs című munkája a liturgia világáról. Ez utóbbi az 1938-as kiadás megismétlése, de semmit sem veszített érdekességéből. Guardini nem kopik. A liturgia látható, érzékelhető megjelenítése a szentnek és a titoknak, mondja Guardini, aki úgy beszél róla, hogy fellebbenti a titkok fátyolát, s minket is a szent részesévé tesz.

De nem is erről a könyvecskéről akartam írni, beszél ez maga helyett. A "szótár" izgatott, már csak azért is, mert kíváncsi voltam, hogyan lehet a nem mindig egyszerű fogalmakat érthetővé téve emberközelbe hozni. S ami még izgatóbb: szerepelnek-e benne azok a fogalmak, amelyek szorosan véve nem teológiaiak, de valamiképp mégis kapcsolódnak hozzá, hiszen napról napra használjuk őket, részei a keresztény életnek, pontosabban e fogalmakat is meg kell "keresztelnünk".

Nézzük például a "kritika" fogalmát. Korunk egyik kedvence: amit csak lehet, bírálattal fogadunk. A szótárban ezt olvasom: A valláskritika a racionalizmus éledésével jelent meg Európában. Valójában a kereszténység, a kultúra és a modernitás között akart szövetséget létrehozni, de nem a kereszténység újjászületésében, hanem annak rombolásában játszott szerepet (I. Kant, L. Feuerbach, K. Marx, F. Nietzsche, S. Freud). Az egyházkritika vezérgondolata: ecclesia semper reformanda, az egyház mindig megújulásra szorul. Korrekt, pontos meghatározás, csak azon tűnődhetünk el, vajon az említett gondolkodók valóban csakis rombolták-e a kereszténységet, netán önvizsgálatra is késztették, s újjászületése folyamatát épp negatív valláskritikájukkal segítették.

Általában elmondható, hogy a szótár a legmodernebb teológiai irodalom felhasználásával készült. Erdő Péter ajánlásának érvényt szereztek a szerzők, feltárták "az elmúlt évek, évtizedek teológiai eredményeit és tanítóhivatali megnyilatkozásait". Az is igaz, hogy az elmúlt évtizedekben csekély számú magyar teológiai rendszerezés látott napvilágot, "így szilárd és kellően árnyalt hittudományi terminológia nyelvünkben nem tudott még teljesen kialakulni". A szerzőpáros azonban példamutatóan győzte le a nehézségeket, alapos, világos, jól használható szótárukat nemcsak az érdeklődő hívők forgathatják haszonnal és tanulsággal, hanem azok is, akik a médiában teológiai vonatkozásokról is szólnak kellő ismeretek nélkül.

Rónay László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu