Pápai érdekességek (XX.)

Ki a pápa?

A pápai évkönyvek szerint a pápa címei a következők: Róma püspöke, Jézus Krisztus helytartója, az apostolok fejedelmének utóda, az egyetemes egyház legfőbb papja, Nyugat pátriárkája, Itália prímása, a római egyháztartomány érseke és metropolitája, Vatikánváros államfője és Isten szolgáinak szolgája.

Krisztus földi helytartója

A pápák a VIII. századtól használják a Krisztus földi helytartója (vikáriusa, helynöke, helyettese) címet, melyet korábban más püspökök is viseltek. Azóta kizárólag a római pápát illeti e kifejezés. Róma püspökei előzőleg inkább Szent Péter helytartójaként határozták meg magukat. I. Gelasius pápa (492-496) az Apostoli Szék helytartójának, III. Miklós (1277-80) Isten helytartójának is nevezte magát.

A Nyugat pátriárkája

II. Piusz

A pápa egyik címe a Nyugat pátriárkája. A IV. századi egyetemes zsinatok elismerték az öt fő püspöki szék joghatóságát a területükön lévő egyházmegyék felett. Ezek: Róma, Konstantinápoly, Alexandria, Antiochia és Jeruzsálem. A Nyugat pátriárkájaként Róma püspöke mindig is gyakorolta e joghatóságot a latin rítusú egyház felett.

Isten szolgáinak szolgája

Nagy Szent Gergely (590-604) használta először e címet, mikor még diakónus volt. Pápaként is magtartotta, mintegy tiltakozásul az ellen, hogy Konstantinápolyi IV. János "egyetemes pátriárkának" neveztette magát. Az Isten szolgáinak szolgája cím a IX. századtól került be végérvényesen a pápák címei közé. Egyes világi uralkodók is megirigyelték e szép címet, és felvették a magukéi közé, de a XII. századtól kizárólag a pápák használták.

Megérzés

"Valamely különös érzés azt súgja nekem, hogy Szent Péter trónján kitűnő utód fog fölváltani. És miért tagadnám, azt hiszem ez az utód Giuseppe Sarto bíboros pátriárka lesz" - mondotta egyszer XIII. Leó. És igaza lett. Szent X. Piusz a velencei pátriárkai széket váltotta fel Szent Péter trónjára.

Paralízis

VII. Sándor (1655-67) csecsemő korától gyermekparalízisben szenvedett, és egész életében sokat betegeskedett. Kézfogása azonban olyan erőteljes volt, hogy abból nem lehetett szabadulni. Feljegyezték róla, hogy még németországi nuncius korában valamennyi foga kihullott, és műfogsort viselt. Az ő pápasága alatt készült el a Szent Péter tér Bernini tervezte kolonnádja, a vatikáni palota királyi lépcsője, és a bazilika apszisában a katedra, vagyis Szent Péter bronzszéke, amelyet a nyugati egyházatyák tartanak - szintén Bernini remekműve.

Városvédő

Az antik Róma emlékeinek védelmében II. Piusz (1458-64), a nagy humanista pápa megtiltotta a romok és műemlékek köveinek építőanyagként való felhasználását. Szorgalmazta az ásatásokat, melyek során a föld alól gyönyörű ókori szobrokat hoztak a felszínre.

Ügynökhálózat

VI. Piusz (1755-99) nagy pártfogója volt az antik műemlékek feltárásának és gyűjtésének. Ő építette ki a vatikáni ókori múzeumot, nagy ügynöki hálózatot tartott fenn ókori emlékek felkutatására és megvásárlására. Akkor a vatikáni múzeum volt az egyetlen olyan gyűjtemény a világon, amelyet a nagyközönség is minden korlátozás nélkül megtekinthetett.

Erzsébet szentté avatása

Perugiában avatta szentté IX. Gergely pápa 1235. május 26-án Árpád-házi Erzsébetet. Az eseményre emlékeztető táblát a perugiai templom falán Paskai László bíboros, prímás avatta fel.

Pápai egyetemek

Rómában tizenhat pápai egyetem és felsőoktatási intézmény működik. A diákok egyharmada olasz, kétharmada másfél száz ország fiai és lányai. A diákok összlétszáma tízezer fő. A legnagyobb pápai egyetemek sorrendben a Gregoriana és az Angelicum (amelynek II. János Pál pápa is diákja volt). A legtöbb külföldi diák Indiából, Spanyolországból, az USA-ból, Mexikóból és Brazíliából érkezik. Ezen intézmények tanári kara is soknemzetiségű.

Sz. Cs.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu