Mi a katolikus egyház feladata?

Alkohol és drog: van kiút!

Konferencia Pannonhalmán

Austin Ripley amerikai író, az ivásnak nemet mondó, józanná lett alkoholista, a katolikus egyház tagja a következő három pontban alapozta meg mondanivalóját egy 1949-ben rendezett konferencián: "1.: Van alkoholprobléma a klérusban; 2.: A problémával az egyház a múltban nem foglalkozott kielégítően, és sikertelen volt - sőt megoldásában is tragikus kudarcot vallott; 3.: Mód van arra, hogy hozzáértően és sikeresen kezeljük és rehabilitáljuk az alkoholista papokat."

"Önök döntsék el, hogy ez ma, Magyarországon igaz-e" - mondta előadása bevezetőjében az alkohol- és drogprobléma egyházon belüli létezéséről és kihívásairól július 3-án rendezett pannonhalmi konferencia eszmei atyja, Rauch László. Az 1956 óta Amerikában élő magyar katolikus lelkész Egy alkoholista pap útjáról - a saját életéről vallott. Ő is a Ripley által alapított amerikai Guest House-ban (Vendégház) találta meg a szabadulás lehetőségét.

A hála és a sorstársai iránt érzett felelősség indította arra, hogy Magyarországon is követe legyen az egyházban az alkoholprobléma kezelésének, amely természetesen sem felekezetekre, sem a hierarchiára nincs tekintettel. 1990-ben Magyarországon járva személyes tapasztalatot is szerzett arról, hogy alkoholbetegségben szenvedő paptársai problémájával idehaza rosszul vagy egyáltalán nem foglalkoznak.

"Joggal merül fel a kérdés - mondta megnyitójában a házigazda, Várszegi Asztrik főapát - , hogy mit keres az alkohol és a drog témája egy kolostorban, az egyházban? Az egyház, a kolostor része a társadalomnak, annak örömében és szenvedésében egyaránt osztozik. Az alkohol és drog utáni vágy, a szenvedélybetegség nem áll meg egy közösség kapujában sem, hiszen az egyház gyermekei is az emberek közül valók. Így a probléma és a kihívás közös, s ha szolgálni akarunk embertársainknak, akkor ezzel a kihívással szembe kell néznünk, választ, keresztény választ kell adnunk, az irgalmas szeretetét, megértését és a gyógyításét. (...) E ház lelkiatyja, Szent Benedek is tanít regulájában. Azt mondja bátorításul és biztatásul a konferenciának: higgyük el, hogy vágyainkban is jelen van az Isten, és hogy soha ne essünk kétségbe Isten irgalma felől."

A pannonhalmi konferencia résztvevői - papok, szerzetesek, alkoholbetegeket segítő különböző hazai szeretetszolgálatok munkatársai - a nap folyamán előadásokat hallhattak (szakmai körökben elfogadott, de a társadalom széles rétegei számára ismeretlen vagy figyelmen kívül hagyott) tényekről, gondolatokról. Valkai Zsuzsanna pszichológus többek között arról beszélt, hogy az alkoholizmus nem jellemhiba vagy erkölcsi probléma, hanem elsőrendűen betegség, amely gyógyítható; Kelemen Gábor orvos, családsegítő szakember fogalmazta meg, hogy mindenkinek joga van a segítségre (az erre szoruló papoknak is!). Szó esett az alkoholizmus jellemzőiről, különösen a betegség létének tagadásáról, illetve a környezet hallgatásáról, arról, hogy a legjobb segítő az, aki maga is megjárta e betegség poklait, illetve arról, hogy "volt", "gyógyult" alkoholista nincs, csak felépülő, józan alkoholbeteg. A konferencia során többen említették az Anonim Alkoholistákat. E hazánkban is működő szervezet annak a felismerésnek köszönheti létét, hogy néhány évtizeddel ezelőtt két alkoholista ember megtapasztalta: egymással beszélgetve problémájukról az ivás kényszere csökkenni kezd. Ackermann Kálmán plébános előadásában felvázolta az alkoholprobléma kezelésére indult hazai - legtöbbször egyéni - egyházi próbálkozások rövid történetét. Jakus Ottó nyergesújfalui káplán a Halász Endre plébános által létrehozott Alkoholistamentő Szolgálat életéről, lelkigyakorlatairól szólt, arról az elfogadó, érzelemgazdag légkörről, amely találkozásaikat jellemzi. A nap folyamán röviden bemutatkozott a Magyar Karitász immáron hét hazai nagyvárosban működő RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálata is.

A résztvevők videofilmen ismerkedhettek meg az amerikai Guest House működésével, amely kifejezetten a szabadulásukra elszánt alkoholbeteg papok, szerzetesek segítésével foglalkozik, mondván, hogy hivatásuk sajátossága megkívánja külön kezelésüket. A konferencia több előadója szerint idehaza a betegség mások előtti vállalásának, a tanúságtételnek, a "világiakkal" közös gyógyulás közösségteremtő erejének jelentőségét is figyelembe kellene venni egy hasonló otthon alapításánál. Végváry Vazul ferences atya hozzászólásának gondolatai kívánkoznak ide: az egyház hitele szempontjából elsőrendűen fontos, hogy ne rejtegessük sebeinket. Ha ki tudjuk mondani: Szeretlek, testvér - így, ahogy vagy, akkor növekszik az egyház, s a kívülállók megtapasztalhatják: "Ezek tényleg szeretik egymást."

A találkozó végén kiscsoportos megbeszélések voltak, amelyeken mindenki elmondhatta, hogyan képzelné el egy alkoholistákkal foglalkozó "Vendégház" működését, illetve milyen gondolatai vannak az alkoholprobléma egyházi kezeléséről.

A konferencia zárszavában a házigazda az elhangzottakat összegezve "minimum-tervet" fogalmazott meg az előttünk álló feladatokkal kapcsolatban: a mostani, rövid idő alatt megszervezett első konferencia után hamarosan elő kell készíteni a következő, akár két-három napos találkozót, amelynek ismét készséggel ad otthont a pannonhalmi főapátság. Egy alkoholbetegek szakszerű gyógyítására hivatott új otthon építése érdekében alapítványt kell létrehozni. Az új otthonnak - mondta a püspök-főapát - a főváros vonzáskörzetében kellene lennie, hiszen így könnyebben elérhető volna a többnyire Budapesten működő szakemberek számára is, akikre a gyógyító-rehabilitációs munka során feltétlenül számítanának.

A közös nap kezdetén mondta Várszegi Asztrik főapát: "Emberségünk legfontosabb kifejezése Isten utáni vágyunk. Bűnné és romboló szenvedéllyé fajuló megkötöttségeink akadályoznak abban, hogy a teljességre jussunk. Isten ajándéka szükséges a szabaduláshoz. Ez az ajándék azonban legtöbbször az emberek jósága, szeretete és szolgálata révén érkezik hozzánk, erről akarunk ma beszélni, és ha érdemi ez a beszélgetés, akkor abból cselekvés fakad, és remélhetően sokak számára a ránk bízottak közül a kiút is megadatik."

A közösen folytatott érdemi beszéd után most mindannyiunkon múlik, hogy így legyen.

Szigeti László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu