A hazaszeretet példaképe

Kétszáz éve született Czuczor Gergely

Czuczor Gergely költő, nyelvész, bencés szerzetes kétszáz ével ezelőtt született a Nyitra megyei Andódon. Jedlik Ányos unokatestvére és bencés szerzetestársa volt. Költői műveit a két világháború között a polgári iskolákban is tankönyvi anyagként tanulták. Életműve napjainkban a felsőfokú magyar tanárképzésből, irodalomtörténeti szintézisekből rendre kimaradt.

Édesapja jobbágyból lett tehetős földműves gazda, édesanyja nemesi származású. Szabó Anna jóságos, buzgón vallásos asszony, nagyapja 1848 híres toborzó-káplárja. Pozsonyi bencés tanárainak példája nyomán lett szerzetes. A próbaévet Szent Márton hegyén, a két bölcseleti tanfolyamot a győri bencés líceumban végezte. 1820-ban a pesti papnevelőben, irodalomszerető kispapok közt talált otthonra. Megerősödött benne a műveltségben, lélekben kiteljesedő hazaszeretet.

Tehetsége korán megmutatkozott. 1822 végén írta meg az Augsburgi ütközet című eposzát. Nem a kalandozó magyarok augsburgi vereségének, hanem 910-es diadalának állít emléket, ezzel is erősítette a nemzeti öntudatot. Az eposz zárása aktulis célzatú: „Nem jó bántni magyart, mert vérrel védi hazáját.”

Hunyadi Jánosról, egész Európára kiható győzelméről eposzt tervezett. Európában a reneszánsz, majd a barokk virágzott, nálunk a török pusztított. Európa sokáig nem mérte föl, mekkora veszélyt jelent a Balkánt megszálló és onnan támadó török. (Czuczor költői egyéniségét Janus Pannonius alakjába vetíti, ezzel a hazafias papköltő ideálját teremti meg.)

1830-tól Komáromban tanít, az 1831-ben dúló kolera idején önfeláldozó helytállást tanúsít, osztatlan szeretet veszi körül, köztiszteletnek örvend. Az Akadémia levelező tagjává, majd pedig segédjegyzőjévé és levéltárnokává választja. Pestre költözik. Balladaköltőként, dalköltőként is jelentős műveket alkot. Nálunk ekkor még a német műballadakincs erőteljesen hat, de a német hatást felülmúlja reformkori költészetünk romantikus retorikája, hazafias pátosza (Czuczor, Vörösmarty, Garay), amelyet később Arany teljesít ki. Folytatódik a műfajok „magyar”-rá válása, a „nemzeti paradigma” térhódítása.

Művészetével segíti költészetünket magasabb színvonalra emelni és nemzetibbé tenni. Elnyerte az akadémiai rendes tagságot, de hazafias gondolkodása miatt hajsza indult ellene. Feljelentették, hogy paphoz nem illő költeményeket ír… Poétai Munkáit indexre tették, udvari parancsra elrendelték elkobzásukat. (Szerencsére a végrehajtásra nem került sor.) Czuczor keményen cáfolta a vádakat. Tudta: „ezek is csak ürügyek ugyan, mert valóságos ok a magyarság gyűlölt ügye”. Visszarendelték Pannonhalmára, egyházi fogságba helyezték, a tanítástól eltiltották, de megtörni nem tudták.

Csak szigorú ellenőrzés mellett léphetett újra katedrára, 1845 április végén ismét Pestre költözött. Nagy munkakedvvel és odaadással fogott munkához. Nem is sejtette, hogy még nagyobb szenvedések várnak rá.

A legtöbb népies vers a reformkori lírikusok közül Czuczor életművében maradt ránk. Mintegy negyven dala került a nép ajkára, ezek közül legismertebb a Fúj, süvölt a Mátra szele kezdetű. (Móser Zoltán könyvet írt a népdalgyűjtő és népdalíró Czuczor Gergelyről „Engem körülvesznek a dalok” címmel.) Megadatott számára az a ritka öröm, hogy Győr utcáin sétálgatva, saját dalait hallotta énekelni. Népies dalai és életképei, helyzetdalai között igazi gyöngyszem, A falusi kis leány Pesten. Ez a zsánerkép szeretetből fakadó humoros monológ.

A „hősvértől pirosult gyásztér” időszakáról szól Mohács című epigramma. A romlás fő okát abban jelöli meg, hogy Mohácsnál nem a törökök győztek, hanem a viszálykodó magyarok buktak el: „Főúri gőg és visszavonás pártokra szakasztá (…) s lőn a / Nemzeti nagy bűnnek nagy torolója Mohács.”

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a Nagy Szótár munkálataiba temetkezve találta. Művei bizonyítják, hogy a reformkorban egy katolikus papköltő is merte vállalni a haza és haladás igéit, a társadalmi változásokat. Már 1848 tavaszán-nyáron Új világi szózatában az egyenlőség, szabadság és testvériség jelszavát hirdette. A szeptemberi fordulat után, az udvar árulásakor írta a Riadót. Petőfi harci dalai mellett az egész szabadságharc leghatásosabb csatadala lett Czuczor forradalmi költeménye. A tüzes hangú szózat külön röplapon is megjelent, nagyhatású forradalmi indulóvá vált.

A győztes bécsi udvar ezt nem bocsátotta meg. 1848. január 18-án elfogatta a költőt. Görgey csapatai kiszabadították, de az osztrák hatalom 1850-ben újra elfogatta. Vasban eltöltendő hat esztendei várfogságra ítélték, kegyelemből, mert Windischgrätz ádáz haragjában halálra akarta ítéltetni. Helytállásának fényes példája az a vers, amelyet egy fehérre gyalult szék hátára írt: Ítélőszék előtt. A szabadság és függetlenség forradalmi vallomása ez.

Kufsteinből 1851. május 22-én nyolcszáznegyvennégy nap után szabadult. Felmérte a magyar nemzet szókincsét. Fáradhatatlanul dolgozott, 1861 közepéig elkészül óriás műve. A hat kötet megjelenését nem érhette meg, 1866. szeptember 9-én elragadta a kolera. Másnap, 10-én temették, szemfedőjét babérkoszorúval díszítették. Bencés, ferences és piarista szerzetestársai, akadémikus barátai, köztük Arany János és a Nemzeti Színház képviselői vették körül koporsóját. A Kerepesi temetőben sírja fölé a bencés rend művészi emléket emeltetett. Szülőföldjének népe márványtáblával jelölte meg szülőházát. Az Akadémia aranyérmet veretett a Nagy Szótár elkészültének emlékére. Egykori pesti lakását domborművel jelölték meg, utcákat neveztek el róla. Az ő nevét viseli a győri bencés gimnázium is.

Élete és műve a magyar kultúra, az irodalom és nyelvtudomány: a magyar valóság része. Hidat jelent Kisfaludy és Petőfi között, fő kezdeményezője az új irányzatnak, amely Petőfi és Arany lírájában arat teljes diadalt. A népies költészetben Petőfi elődje, a latinos verselésben Berzsenyi örököse, a hősi költészetben Vörösmarty társa. Ódáiban a magyar hazafiság, dalaiban a népi gondolkodás kapott művészi formát. Építője volt annak a virtuális Magyar Templomnak, amelyet sokszor leromboltak, felgyújtottak, meggyaláztak, mégis mindig újraépült. Dignum et iustum est – Méltó és igazságos, hogy emlékezzünk rá, örökségét megismerjük, tudatosítsuk. A kettős jubileumon zengjen a diáknóta: „Jedlik Ányos dinamója, Czuczor Gergely Riadója…”

Cs. Varga István

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu