A Humán Genom (IV.) program IV.

A Humán Genom program több mint tíz év alatt, ezernél is több kutató munkájával és csillagászati összeg felhasználásával elkészült. Vagyis a kezünkben van az ember „rejtjeles” leírása. S hatalmas lendülettel folyik az egyes növények és állatok genomjának (egy faj összes kromoszómájának összes génjét jelölő fogalom) a megfejtése. A japánok már leírták a rizsfajok és fajták genomját. Sőt már „készítettek” olyan rizsfajt is, amelyben A-vitamin termelődik. (Évente két-három millió ember vakul meg A-vitamin hiányában olyan vidékeken ahol kizárólag a rizs az ember tápláléka.) Egy másik növényből, egy gént, az A-vitamin termelést iránytó gént átültették a rizs genomjába. Már létrehoztak olyan juhot, szarvasmarhát melyek a normális emberi véralvadást okozó s egyes esetekben hiányzó híres IX-es és XI-es faktort termelik. A tejüket fogyasztva a vérzékenységben szenvedők tünetmentesek lesznek. Az ő genomjukba beültették az emberi kilences és tizenegyes faktort meghatározó gént. Létrehoztak olyan burgonyát, ami pár fokos fagyot is kibír, s így igen zord éghajlaton is termeszthető. Egy északi-tengeri hal „fagyálló” génjét ültették át a genomjába. S már több mint egy évtizede a cukorbetegek igazi emberi inzulinhoz jutnak, mert egy baktériumba az emberi inzulint meghatározó gént átültették. Addig a vágóhidakon összegyűjtött sertés hasnyálmirigyéből vonták ki az inzulint s ez csak körülbelül 98 %-ban azonos az emberi inzulinnal. Hogyan lehetséges mindez? Baktérium és ember, növény és állat, állat és ember stb. Olyan alapvetően másnak képzeltük ezeket az élőlényeket. Mások is, de sejtszinten a genetika szintjén s a gének „utasításainak”, „parancsainak” megvalósítási szintjén ugyanazok a szabályok, törvények, módszerek, folyamatok zajlanak le minden sejtben. Képzeljük el a sejtet, mintha egy nagyváros lenne utakkal, forgalommal, házakkal, gyárakkal, kórházakkal, parkokkal, temetőkkel stb. A városban folyamatosan épülnek a házak, gyárak s folyamatosan lebontják a régieket, az utakon nagy a forgalom, s van egy központ ahol ezek pontos tervrajza megvan, ez a sejtmag. A tervrajzot „ajándékba” kapták egy előző országtól, várostól, aki őket felépítette, s ők is tovább fogják adni. (Ezt hívjuk ivaros szaporodásnak.) De mit is határoztak meg ezek a „tervrajzok”, a gének s ezek „egybekötött” csoportjaik a kromoszómák? A fehérjék aminósav sorrendjét határozzák meg! Génnek a kromoszóma egy szakaszát nevezzük, amely egy fehérje (protein) aminósav sorrendjét határozza meg. A fehérjék azok amik működnek bennünk, ezek a sejtplazma alapanyagai! Többségük enzim és egyesek összehúzódni és elernyedni is képes (izmok!) mások szállítást végeznek, például a vérben a hemoglobin az oxigént szállítja, mások az immunrendszerben képződő antitestek vagy hormonok alapanyagai, stb., stb. Minden ami működik, ilyen vagy olyan formában fehérje a sejtben és a szervezetben! Igen specifikusak, jellemzőek a fajra, (a fajon belül is lehet többféle változat, például az emberi A és B vércsoport-fehérje), a szövetre, a sejtre s természetesen mindegyiknek más a „dolga”, működése is. Mindezt a gének kódolják, úgy hogy megadják a fehérjéket felépítő aminósavak sorrendjét! Húsz féle aminósav van s egy átlagos fehérje körülbelül ezer darab összekapcsolt aminósavból áll. (Lehet ennél sokkal kevesebb és sokkal több darabból álló is a fehérje). S ha egyetlen aminósav félét (a húszféléből) kicserélünk egy másikra, vagy hozzákötünk a végéhez még egyet vagy levágunk a végéről egyet, az már egy másik fehérje! Már nem működik, vagy rosszul működik s ez betegség vagy a pusztulás képében jelenik meg. Természetesen az is előfordulhat, hogy „jobban” működik, vagyis valamit „tud” amit eddig nem tudott csinálni, ez az evolúció lényege, így jöttek létre a különböző élőlények. Az aminósavakat csak a növények készítenek az ő saját fehérjéik általában négy-öt féle aminósavat tartalmaznak (a szója tizenhatfélét!) az embernek mind a húszfélére szüksége van a saját fehérjéinek a felépítéséhez. Ehhez csak úgy juthat hozzá, hogy húst, tejet, gombát, tojást eszik vagy naponta igen sokféle növényt. A nem saját fehérje „halálos méreg”, az immunrendszer ezt felismeri s felveszi vele a harcot s az egyik fél győzni fog… De hát hogyan jutunk a húszféle aminósavhoz, ha mi nem tudjuk létrehozni s az idegen fehérje „méreg”? Az emésztés oldja meg ezt a problémát. A gyomor és a vékonybél enzimjei szétbontják a megevett fehérjét (hús, sajt, tej, tojás és minden sejt plazmája) aminósavakra, ez felszívódik a vérbe s eljut minden sejtbe.

(folytatjuk)

F. Zs.

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu