|
Százhúsz kínai vértanú szentté avatása II. János Pál pápa október elsején a Szent Péter téren mintegy hetvenezer hívő részvételével százhúsz kínai vértanút avatott szentté, akiket 1648 és 1930 közötti időszakban végeztek ki. Közülük hárman szerzetesnővérek voltak: Katharine Drexel, aki egy philadelphiai bankár leányaként az amerikai indiánok és feketék apostola volt, Giuseppina Bakhita egykor szudáni rabszolganő és a Jézus Szívéről nevezett Maria Josefa Sancho de Guerra baszk nővér. A szentté avatási szentmise liturgiáját színessé tették a kínai és arab énekek. A Szentatya homíliájában felidézte Anna Wang tizennégy éves kislány példáját, aki bátran szembeszállt gyilkosaival, akik hittagadásra akarták kényszeríteni. Lefejezése előtt hittel kiáltotta: “A menny nyitva áll mindenki számára!”, majd utolsó szavaiként háromszor Jézus nevét kiáltotta. Chi Zhuzi tizennyolc éves vértanú – idézte a pápa –, akit elevenen készültek megnyúzni, és jobb karját már levágták, ezt kiáltotta gyilkosainak: “Testem minden darabja, vérem minden kiontott cseppje azt fogja ismételni nektek, hogy keresztény vagyok.” A most szentté avatott vértanúk közül nyolcvanhét volt kínai és harminchárom külföldi misszionárius. Többségüket a XIX. század végi, úgynevezett boxerlázadás idején ölték meg A “boxerek” egy kínai vallási jellegű politikai párt tagjai voltak, akik az európai gyarmatosítás ellen léptek fel. Ezzel az indokkal fordultak a nyugati miszszionáriusok és híveik ellen. II. János Pál pápa kijelentette, hogy e szentté avatás ünnepi órája nem alkalmas arra, hogy történelmi ítéletet mondjunk e korszakról. “Ezzel az ünnepélyes szentté avatással az egyház ma csak azt kívánja elismerni, hogy e vértanúk bátorsága és kitartása példát jelent mindnyájunk számára, és tiszteletet parancsol a nemes kínai nép iránt.” A szentté avatás arra is alkalmat adott a pápa számára, hogy az egyháznak a szegények és védtelenek iránti különös szeretetét megerősítse. Az etnikai kisebbségek védelmének példájaként emelte ki a Szentatya az amerkiai Katharine Drexel életművét, aki a XIX. században megalapította a Legméltóságosabb Oltáriszentség nővéreinek kongregációját az amerikai indiánok és feketebőrűek védelmére. Ez a kongregáció az evangélium üzenetét és az eucharisztikus életet közvetítette a négerek és indiánok számára. Az ő példája jól tükrözi az amerikai katolikusok gyakorlati szeretetét és nagylelkű szolidaritását az elesettek iránt. Giuseppina Bakhita nővér arra tanít, hogy a rabságban élő embereknek is megadja Isten az életszentséget és reményt. Sajnos Szudánban ma is sokan kerülnek rabszolgasorba. Maria Josefa nővér a betegek és elesettek iránti szerető gondoskodás céljából alapította a Szerető Jézus Szolgálóinak kongregációját. Ő az első baszk származású női szent. Kínai méltatlankodás Az Új Kína hírügynökség közölte a pekingi külügyminisztérium nyilatkozatát, amely szerint a szentté avatás “nyilvánvaló provokáció, a gyarmatosítás és imperializmus felett mondott történelmi ítélet eltorzításának kísérlete”. A nyilatkozat szerint ez a kanonizáció negatívan fogja befolyásolni a Kínai Népköztársaság és a Vatikán közötti kapcsolat rendezését. Az állami ellenőrzés alatt álló “hazafias” kínai katolikus egyház is elítélte a szentté avatást. Michael Fu Teshan püspök külön nehezményezte, hogy az eseményt a Kínai Népköztársaság kikiáltása ötvenegyedik évfordulójának napjára időzítették. A Szentszék szóvivője kijelentette: az időpont meghatározásában valójában Lisieux-i Szent Teréznek, a missziók védőszentjének október 1-jei ünnepe volt a meghatározó, és semmiféle feltételezett politikai szempont. (Zenit)
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|