 |
 |
 |
 |
2000.
október 8. |
Varga Imre: Magyarok Nagyasszonya |
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
Miből gazdálkodik az egyházunk Az alábbi táblázat és a kiegészítő megjegyzések a magyarországi katolikus egyház 1999. évi bevételeit és kiadásait tekintik át. A száraz számsorok önmagukban arról nem árulkodnak, hogy az egyház rendelkezésére álló bevételek mire elegendők és mire nem. Az azonban kitűnik, hogy egyházunk takarékosan gazdálkodik, vagyis összességében valamivel kevesebbet költ, mint amennyi a bevétele. E szoros mérleg bizony épp csak a legszükségesebbre elég. Csak az egyház lelkipásztori „állomáshelyeinek“ fenntartása, papjainak, hitoktatóinak illetménye önmagában is hatalmas teher. (A plébániák száma 2305, a kápolnáké 440 és a filiáké 1352.) Ezért is örvendetes, hogy a 2000. esztendőben egy vidéki nagyvárosnyi adózó személlyel (közel 24 ezerrel) nőtt azok száma, akik személyi jövedelemadójuk egy százalékáról a katolikus egyház javára rendelkeztek. De vannak még tartalékaink. Remélhetőleg évről évre többen ébrednek rá felelősségükre, hiszen a több mint kétmillió adófizetőből ma még „csak“ 333 ezren éltek e lehetőséggel, miközben az össznépesség kétharmada katolikus hazánkban, és valószínűleg a katolikus adózók aránya is hasonló. A felelősség felébredéséhez azonban hatékony és meggyőző tájékoztatásra van szükség az egyház részéről, ami felé megítélésünk szerint fontos lépés az alábbi adatok nyilvánosságra hozatala. Sz. Cs.
A katolikus egyház 1999. évi gazdálkodása (az adatok ezer forintban értendők)
1. sor. A normatív támogatás az intézményekben ellátottak után kapott normatíva összegét, és a felsőoktatás állami támogatását jelenti. 2. sor. A nem normatív állami támogatás összege tartalmazza a közoktatási és szociális kiegészítő támogatásokat a hitoktatásra, ingatlanfelújításokra, közgyűjtemények támogatására adott költségvetési összegeket, valamint a járadékot és a személyi jövedelemadó 1 %-át. 3. sor. Önkormányzati hozzájárulás: az ingatlan felújításokhoz, egyes intézmények működéséhez, az önkormányzatok helyett ellátott szociális tevékenységhez (pl. diákétkeztetés9 adott támogatás. 4. sor. A „saját” bevételek összege az ellátottak térítéseiből, belföldi és külföldi adományokból, önkéntes egyházfenntartói járulékból és egyéb, a működésből származó bevételből tevődik össze. 5. sor. Az összes kiadás az 1999. évben ténylegesen kifizetett összegeket tartalmazza. Az összesítésben nem szerepelnek azok a költségek, amelyek kifizetése áthúzódott a következő évre. Például ingatlanfelújítások stb. 6. Az utolsó sor arról ad tájékoztatást, hogy az összes kiadáson belül mennyit fordított a Magyar Katolikus Egyház 1999-ben ingatlanberuházásra és felújításra, és az egyes területek között hogyan oszlik meg.
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|
||||||
