A zsinat üzenete minden jóakaratú emberhez

Hittel valljuk-e, hogy Isten teremtett világa minden más látszat ellenére változatlanul jó. Fizikai és szellemi szenynyezéséért, a különféle anyagi természetű pusztításokért és az erkölcsi jellegű rombolásokért, a paradicsomi boldog állapot elvesztéséért (Milton} és az ember tragédiájáért (Madách), vagyis a bűn egyéni és közösségi életünkben való eluralkodásáért a Kísértôre hallgató, szabadakarattal rendelkezô ember a felelôs.

Ôszintén beismerjük, hogy gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással sokszor és sokat vétkeztünk, következésképpen Isten irgalmára és felmentô feloldozására kivétel nélkül rászorulunk.

Szenvedünk az emberi élet minôségét kikezdô problémák sokasodása miatt. Bánt az ifjúság körében egyre növekvô munkanélküliség, az erkölcsi szabadosság, a családok válsága, a válások növekvô száma. Fáj a sok zátonyra futott házasság tragédiája, az emberi kapcsolatok megromlása, a keresztények megosztottsága, a liberális piacgazdaság kegyetlensége, a növekvô szegénység, a világnézeti tájékozatlanság, a nihilizmus, a mindent megbénító közömbösség, a gyakorlati materializmus és a nyomában járó lelki üresség, a nagyfokú életkedv vesztés és az egyén céltalanságának eluralkodása.

Ezzel szemben megállapítjuk, hogy az emberek többségében megvan a jobbra törekvés, a javulni akarás szándéka, s nemcsak a “jobb”, de a “tartalmasabb” élet utáni vágy is. Lelkük mélyén keresik az emberek az igazságot, és a felelőtlen szabadosság helyett a felelősséggel járó szabadságot. Vágynak a belső békére, és őszintén szeretnék, ha mind a családtagok, mind a népek, valamint a különféle vallási és nemzeti közösségek egymással békességben élhetnének. Mindez reményre jogosít fel bennünket.

Mélyen együtt érzünk a válságba jutott világ gondjaival, szenvedô testvéreinkkel, és tudjuk, hogy kiutat egyedül az örök Krisztus adhat nekünk. Ezért az emberi személy méltóságának a tiszteletben tartásáért, az alapvetô emberi jogok biztosításáért, a tisztességes élet megteremtéséért és védelméért — a fogantatás pillanatától kezdve az utolsó leheletig — minden józan szemléletű embert, különösen is a jövô ígéretét magukban hordozó ifjakat és a jelen helyzetünkbôl kiutat megjelölni hivatott értelmiségieket közös gondolkodásra, párbeszédre és cselekvésre hívunk.

Jézus megismert evangéliuma a fentiek lelkiismeretes átgondolására késztet és ugyanakkor felelôs cselekvésre kötelez valamennyiünket. Ô, és csakis ô a bűnbôl szabadulni kívánó emberiség egyetlen Megváltója. Ebben az összefüggésben idézzük a nemzetek apostolát, Szent Pált: „. . . egy az Isten, egy a közvetítô Isten és ember között, az ember Krisztus Jézus, aki váltságul adta magát mindenkiért” (1 Tim 2,4-6).

Testvérek! Az idôk jeleit látva és figyelve merjünk saját életünk számára egyenként is következtetéseket levonni, merjünk önmagunkkal egymással és Istenünkkel kiengesztelôdni, merjünk változni, s akkor talán másokat is segíteni tudunk — legalább egy kicsit — megváltozni. Most véget ért fôegyházmegyei zsinatunk megvalósítandó feladatul mindenki számára ezt a célt tűzte ki. Eléréséhez emberi erôfeszítéseink mellé kérjük a Szentlélekisten segítô kegyelmét.

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu