|
Gólyatábor Az első este imaórát terveztünk taizéi énekekkel, az ehhez szokásos hangulattal. Így néhány gyertyára, esetleg egy drapériára és egy kis ikonra volt szükségünk. Vendéglátóink az adott időpontra több ikont, mécseseket kerítettek, igazi taizéi hangulatot teremtettek. A kézzel fogható vendégszeretet, a szervezők igyekezete a táborozó elsőéves hallgatók páratlan lelkesedésére talált: nemcsak az imaóra, hanem az öt együtt töltött nap is bensőségessé tudott válni. Nem volt nehéz együtt imádkozni, énekelni, kirándulni, focizni, szellemi-vetélkedni, szórakozni, hiszen a résztvevők többsége közösségből jött: az egri ciszterciek gimnáziumából, angolkisasszonyoktól, a kecskeméti és váci piaristáktól, a győri orsolyitáktól, a “Patroná”-ból. A Hittudományi Kar professzorai is ellátogattak a táborba, így az elsőéves hallgatóknak alkalmuk nyílt arra, hogy a tanév kezdete előtt kicsit személyesebben is megismerhessék néhány tanárukat, így Tarjányi Zoltán, Bolberitz Pál és Kránitz Mihály profeszszorokat. A leendő évfolyamtársak – a tábor céljának megfelelően - hamar öszszebarátkoztak, és ehhez nem használtak töménytelen alkoholt és kábítószert: nem volt szükségük ilyen eszközökre, hogy jól érezzék magukat. Van, aki összekösse őket. Őt akarják még jobban megismerni. Ha ebben nagygyá válnak — reméljük —, új palántákat nevelnek majd az egyháznak. Őket látva talán mondhatjuk: a remény küszöbén állunk. Nincs okunk a félelemre. B. Á.
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|