Izrael új szentszéki nagykövete

„A szent helyekre tett zarándoklatom emléke továbbra is élénken jelen van lelkemben, mint Isten rendkívüli kegyelme és egyfajta tanúságtétel, amelyet szeretnék elsősorban a fiatalabb nemzedékekre hagyni, mint felhívást, hogy építsék a keresztények és zsidók közötti kapcsolatok új korszakát” – mondotta a pápa.

Az egyház tökéletesen tudatában van, hogy „annak a nemes olajfának gyökeréből táplálkozik, amelybe a népek vad olajfájának ágai be vannak oltva” – idézett a pápa a „Nostra aetate” kezdetű zsinati dokumentumból. A keresztények és zsidók számára közös örökség olyan életbevágóan fontos az emberi család vallási és erkölcsi egészségéhez, hogy minden erőfeszítéssel párbeszédünk kiszélesítésére kell törekednünk, különös tekintettel a bibliai, teológiai és etikai kérdésekre. Kölcsönös és őszinte kísérletet kell tennünk minden szinten arra, hogy a keresztények és zsidók megismerjék, tiszteletben tartsák és megbecsüljék egymás hitét és hagyományait. Ez a legbiztosabb módja annak, hogy leküzdjék a múlt előítéleteit, korlátot emeljenek az antiszemitizmus, a faj- és idegengyűlölet formái ellen – állapította meg a pápa. Továbbra is szomorúságra ad okot, hogy a Közel-Keleten még nem valósult meg a végleges béke. Mindnyájan örülünk minden alkalommal, amikor lépés történik azokon az összetett tárgyalásokon, amelyek Izrael és szomszédai, különösen a Palesztin Hatóság közötti kapcsolatok alapvető vonását képzik. A párbeszéd és a tárgyalás folytatása már önmagában jelentős fejlődés. Néha a béke akadályai olyan nagynak látszanak, hogy emberileg lehetetlen szembenézni velük. De ami még néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt, az ma már valóság vagy nyílt tárgyalás témája. Ez győzzön meg mindenkit arról, hogy igenis lehet megoldást találni – fejtette ki a Szentatya.

Ami Jeruzsálem kényes kérdését illeti, fontos, hogy a párbeszéd és megegyezés útját, ne pedig az erőszakot és a kényszert válasszák. A Szentszék számára különösen jelentős, hogy nemzetközileg garantált státusz révén őrizzék meg a Szentváros egyedülálló vallási jellegét. A Szentföld vallásközi kapcsolatainak történelme és jelen valósága olyan, hogy nem lehet igazságos és tartós békét megvalósítani a nemzetközi közösség támogatása nélkül. Ennek a nemzetközi támogatásnak a célja a Szentváros kulturális és vallási örökségének megőrzése lenne. Ez az örökség az egész világ zsidóságának, keresztényeinek és muzulmán híveinek, valamint az egész nemzetközi közösségnek a tulajdona. A szent helyek nem pusztán a múlt emlékei, hanem arra van szükség, hogy továbbra is a hívek élő és fejlődő közösségeinek lüktető központjai legyenek, hogy e közösségek szabadon gyakorolják jogaikat és kötelességeiket, és összhangban éljenek egymással. Nemcsak a három vallás szent helyeinek megőrzéséről, azok szabad megközelítéséről van szó, hanem a hívek vallási és polgári jogainak szabad gyakorlásáról is – hangoztatta a pápa. Végső eredményként Jeruzsálemben és a Szentföldön olyan légkört kell megvalósítani, amelyben a különféle vallási közösségek barátságban és összhangban élnek egymással. El kell érni, hogy Jeruzsálem valóban a Béke Városa legyen minden nép számára – szögezte le ismételten a pápa, majd imáiról biztosítva Izrael új szentszéki nagykövetét, kifejezte meggyőződését, hogy a diplomata mindent megtesz a megértés és a barátság növelésére az alapvető megállapodás és más dokumentumok szellemében. Ehhez a Római Kúria különféle hivatalai is hozzá kívánnak járulni. VR/MK

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu