A harmadik keresztény évezred előtt

Állami és egyházi vezetőink a Szentatyánál

Elismerően szólt a magyarságról

„Elődünk, II. Szilveszter pápa koronát küldött Szent Istvánnak, első királyotoknak” – mondotta II. János Pál pápa. Rómának, a kereszténység szívének elismerése és áldása azóta kíséri Magyarországot és a magyarokat. A magyar millennium római ünneplése a legmagasabb szintű állami képviselettel – az elnök mint “az első polgár” és a miniszterelnök, “az első szolga” együtt, tehát az egész országot képviselve járult Szent Péter utóda elé —, azt fejezte ki, hogy a Szentatya megerősíti a magyar állam és egyház földi hatalmaktól való független létét, Magyarország pedig köszönetet mond ezért. Ennek jeleként a magyar köztársasági elnök Szent István király és Gizella királyné szobrát, Madarassy István ötvösművész alkotását adta át a pápának, másnap, szombaton este pedig a magyarok ajándékkoncertjén Liszt Ferenc Missa Solennisét hallgathatta meg II. János Pál pápa.

A Szentatyánál

A magánkihallgatáson szó esett Mindszenty József bíboros boldoggá avatásáról, aki – mint Mádl Ferenc mondotta – hősies áldozatvállalással állt ki a kereszténység és a magyarság értékei mellett, példát mutatva ezzel a magyaroknak, akiknek többsége ugyancsak becsületes utat választott a legnehezebb időkben is. Téma volt a határon túli magyarok hitéletének nehézsége – ezek között az egyházi ingatlanok hiánya –, az erdélyi egyházmegyék átszervezése, a szlovákiai katolikus magyarok igénye arra, hogy magyar püspökük legyen. A Szentatya elismerően szólt a magyarság helytállásáról a történelmi időkben és napjainkban is. Kifejezte örömét a magyar fiataloknak a szentévi római világtalálkozón való szép számú részvételéért. Úgy vélte, Magyarország jövőjét reményteljessé teszik ezek a hitben elkötelezett fiatalok. Orbán Viktor miniszterelnök ehhez hozzátette: a magyar fiatalok közül egyre többen gondolják, hogy bár mindent lehet, de csak a jót szabad tenni. Mádl Ferenc uniós törekvéseinket a Szent István-i politika természetes mai folytatásaként értékelte, amelynek alapja a második ezredfordulón is az antik világból kinőtt keresztény kultúra és értékrend. Az audiencia után, majd a római magyar rendezvények során többször is elhangzott: Magyarország nem egy „elkészült Európához” csatlakozott ezer évvel ezelőtt, hanem folyamatosan hozzájárult, a mai napig, a földrész arculatának, hitének, kultúrájának alakulásához, s ezt teszi ma és a jövőben is.

Politika és kultúra

A Szentatyával való találkozás után Mádl Ferenc tisztelgő látogatást tett a Quirinale palotában, ahol Carlo Azeglio Ciampi olasz köztársasági elnökkel találkozott. A megbeszélés során igen jónak, és további fejlesztésre érdemesnek ítélték országaik kapcsolatait. Ciampi elnök igen kedvező véleményt fogalmazott meg Magyarországról, s uniós csatlakozási esélyeinket is felettébb jónak tartotta.

A Római Magyar Akadémia adott otthont annak a kiállításnak, amelyet a magyar delegáció – a római magyarok és szép számú olasz érdeklődő előtt – nyitott meg Paul Poupard bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke és Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter. “Ecce Homo – Krisztus-ábrázolások a XIX-XX. századi magyar képzőművészetben” címmel a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiből válogattak a kiállítás létrehozói – a Római Magyar Akadémia és a NKÖM által alapított Hungarofest Kht munkatársai –, akik a magyarság és kereszténység találkozásának egy kivételesen szép részletére szeretnék irányítani a kiállítás megtekintőinek figyelmét. Munkácsy, Rippl-Rónay, Körösfői-Kriesch, Molnár C. Pál, Kondor Béla, Fadrusz János és a többiek Krisztus-arcai csodálatos magyar vallomások emberről és Istenről, világról, hitről.

A millenniumot ünneplő magyar küldöttség római programját az Örök Város több nevezetességének megtekintése gazdagította. Ezek sorában volt a Santo Stefano Rotondo, Itália legszebb kör alaprajzú bazilikája. A templom az V. században épült egy Krisztus idejében keletkezett Mithras-szentély romjaira. Az első vértanú, Szent István diakónus tiszteletére szentelt templom 1454 óta szorosan kapcsolódik a magyar történelemhez. Ekkor épült meg mellette a magyar pálosok rendháza. 1578-ban a jezsuiták vették át, s megalapították a magyar kollégiumot magyar kispapok részére. Mivel azonban a török időkben csak igen kevesen tudtak Magyarországról Rómába jönni, XIII. Gergely pápa öszszevonta a német nyelvterület papképző intézményével, s megalapította a Collegium Germanicum et Hungaricumot. Az intézmény, amelyben jelenleg tizenkét magyar papnövendék tanul, az egész Kárpát-medence területéről, a Santo Stefano Rotondo “gazdája”. Ez a templom kétszeresen is István. A Szent István király által alapított római magyar zarándokházat ugyanis lebontották a Szent Péter bazilika sekrestyéjének építése miatt. Kárpótlásul épülhetett meg 1750-ben a gyönyörű körtemplom Szent István király tiszteletére szentelt magyar kápolnája.

Zene a pápának

A VI. Pál nevét viselő kihallgatási csarnok a Vatikán legújabb épülete, közvetlenül a Szent Péter-bazilika mellett. Hatalmas méreteivel s mégis szerény megjelenésével igen megkapó alkotás. Építésze Pierre Luigi Nervi csodálatos érzékkel simította bele a modern betonépítményt a reneszánsz és barokk által meghatározott környezetbe. Két ovális üvegablaka a Rómában élő magyar művész, Hajnal János alkotása. Szeptember 23-án este magyarok foglalták el a VI. Pál terem zenekari emelvényét, s a hatezer főt befogadó széksorok egy részét is. A közönség, a pápa háza népének tagjai, a magyar vendégek, Mádl Ferenc és felesége, Orbán Viktor és kíséretük, a római érdeklődők, összesen mintegy ötezren, hosszú, lelkes tapssal köszöntötték II. János Pál pápát, aki Paskai László bíboros, esztergomi érsek és Seregély István érsek, a MKPK elnöke kíséretében foglalta el helyét a számára készített emelvényen. A “színpadon” pedig a fiatal muzsikusok, akik abban a kitüntetésben részesültek, hogy Magyarország zenei ajándékát átadhatták a Szentatyának. Négy országtól fogadott el ajándék-koncertet a pápa a Szentévben, köztük tőlünk. A többiek “legnagyobb neveiket” küldték, mi, nevüket joggal kiérdemelt nagyjainkról nem megfeledkezve – múltunk és jelenünk mellett – a jövőnkből is akartunk valamit adni a pápának. Így jöttek a Danubia ifjúsági zenekar tagjai, többségükben zeneművészeti főiskolai hallgatók. Alapító karmesterük Héja Domonkos, a tavalyi nemzetközi karmesterverseny győztese. A velük érkezett szólisták: Takáts Tamara, Csavlek Etelka, Gulyás Dénes, Kovács István, a zenekar mögött pedig az Antal Mátyás vezette Magyar Nemzeti Énekkar tagjai sorakoznak. Héja Domonkos pálcájának intésére halk fohászként indul a muzsika. Liszt Ferenc: Missa Solennis-ének Kyriéje lassan erősödik, a hitben fokozatosan megbizonyosodva, egyre erőteljesebben kúszik a VI. Pál terem parabola-ívű boltozata alatt, Christe Eleison, majd ismét Kyrie, felszabaduló, kinyíló bizalommal hömpölyög a teremben az ének: Uram, irgalmazz! Lisztnek ez az esztergomi bazilika felszentelésére írott műve kiváló jelképe a magyarság egyetemes értékekhez való kapcsolódásának mind hitben, mind művészetben. A Missa Solennis utolsó hangjai, Dona nobis pacem, egy pillanatra megállnak a teremben, egybefonják a magyar muzsikusokat, a Rómába zarándokolt magyar küldöttséget, a Szentatyát és mindazokat, akik immár felállva, szűnni nem akaróan tapsolnak. A 80 éves pápa egy 26 éves embertől elfogadta a magyarok ajándékát.

A magyarok kápolnájában

Frajka Félix, a budai Tövis utcai templom ferences plébánosa mondotta: Hálát akarunk adni Istennek, amiért a mi közösségünk adhatta a Magyar Köztársaság elnökét. A Tövis utcaiak eljöttek hát Rómába, a Szent Péter-bazilika magyar kápolnájába, ahol Szent István és a Boldogaszszony a Kisdeddel (Varga Imre alkotása) fogadták őket, s ahol - Mádl Ferenccel és Dalma asszonnyal közösen - szentmisében adtak hálát, s mondták el az “ország-felajánló imát”. Paskai Lászlóval együtt miséztek a Rómából és az otthonról érkezett magyar papok. “István meg volt győződve arról – mondotta Paskai László szentbeszédében – hogy az országért való munkához nemcsak emberi erény, hanem felülről jövő áldás is szükséges.” Majd így folytatta: most is rátok, magyar keresztényekre vár a feladat, hogy megismertessétek a világgal Jézus Krisztus nevét és megmutassátok az ő igazi arcát.

A Szent Péter téren

Bach Magnificatja szól, a Danubia zenekart és az énekkart Héja Domonkos vezényli. Tűz a nap, vasárnap délelőtt 10 óra. A téren legalább negyvenezer ember, a pápai oltárhoz legközelebb eső szektorban a magyarok. Elöl a köztársasági elnök és felesége, közelükben a miniszterelnök és a többiek. Magnificat – Magasztalja lelkem az Urat. A Szentatya érkezését taps kíséri, s mi beleéljük, beleimádkozzuk magyarságunkat a Szent Péter utóda által bemutatott szentmisébe. Mi a világ hívei között, püspökeink a világ püspökei sorában – a pápai oltár mellett. A mise végén a Szentatya anyanyelvükön szól a teret betöltő csoportokhoz, így öleli őket külön-külön is magához. A tér hol egyik, hol másik pontján áll fel, vagy éppen ugrabugrál egy-egy csoport, amelynek tagjai megértették a pápa szavait. Izgalommal várunk, s egyszer csak mi is felemelkedünk, s némán állva hallgatjuk, amint a Szentatya magyar kegyhelyeken tett látogatására, Máriapócsra, Máriagyűdre, Máriaremetére emlékezik.

Az idő megállt kissé, hogy itt, Rómában vegyen új lendületet az új évezred napjainak pergetéséhez. Hogy legyen elég napja a magyarságnak, elég Európának, elég a világnak, hogy jusson idő hitre, bizalomra. Hogy teljék az életre, hogy minden napra jusson áldás Jézus Krisztus által, az örök Istentől.

Szikora József
Fotó: Bókay László

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu