Isten nem a szekrényben lakik
Három éve a nyilvánosság fokozott érdeklődése mellett folyik a békéscsapai plébánia, helyesebben a korábbi plébános, Guliga György ügye, aki ellen pénzügyi visszaélések vádjával az ügyészség büntető eljárást kezdeményezett, ugyanakkor a mintegy száz millióval megkárosított emberek veszteségük megtérítésére a plébánia ellen kezdeményezhettek polgári pert. Ennek legutóbbi fejleményeként elárverezték a plébánia bútorait.

A Vatikáni Rádió magyar műsora
Minden nap 19.15 órakor kezdődik a 196 méteres középhullámon...

.
Európa jövőjének reményében

Meghatározóan fontos tanulmányt közöl a jezsuiták kitűnően szerkesztett folyóirata, a Távlatok ez évi 2. száma. A szerző Pierre de Charentenay jezsuita az OCIPE igazgatója. A tanulmány címe Az épülő Európa kulturális és lelki azonossága igazi kihívás és program-hirdető akkor, amikor ezzel a kérdéssel még alig foglalkozott valaki. A dolgok közepébe vágva azt a mondatot kell kiemelni, amely már minket is benső jelenvalóságunkban érint:
„Ha Európa szélesen úgy határozta meg önmagát, mint a demokráciához és az emberi jogokhoz hű Nyugat-Európa, 1989 után meg kellett nyílni egy sokkal tágabb valóság felé minden gondolati vezérelv nélkül. Innen ered önazonossága keresése.” Ehhez rögtön hozzá kell tennünk a következő mondatot, amely az Études című francia folyóirat tavalyi szeptemberi számában olvasható: „Európa megvalósulhat-e lelki dimenzió nélkül?” Ugyanis az európai fejlődés mindeddig csupán „egy gazdasági és intézményes testületnek egy hatalmas növekvő gépezetnek tűnt. A maastrichti egyezmény 1992-ben öntudatra ébredés alkalma volt. Európa népei nem figyeltek”. Ezután rá kellett döbbennünk, hogy „nem lehet előrehaladni csupán Európa gazdasági fejlesztésében, harmonizálásában, illetve a felgyorsított egyesítésben anélkül, hogy meg ne kérdeznénk, mi is Európa és mit akar.”
A kérdéshez szorosan tartozik az egyházak és a vallások részvétele is. „A vallások ugyanis szimbolikus javak és értékek legerősebb és legjobban megalkotott tárolói, hagyományaik és az egész világon való elterjedtségük következtében. Romano Prodi nemrégen emlékeztetett erre, kérve a Rómában szinódusra összegyűlt püspököket, hogy járuljanak hozzá Európa építéséhez, felmutatva a reménység jeleit.” Elgondolkodhatunk arról is, hogy bizony a vallások a továbbiakban is nagy szolgálatot tehetnek azzal, hogy „megtanulják megérteni és tisztelni a különböző nemzeti hagyományokat és azok gazdagságát… A Kelettel való kiengesztelődés elsőrendű követelmény Európa szempontjából. Ez alulról épül, a társulások és az egyházak által. Ez a közös szellem, a közös kulturális identitás építésének nagyon konkrét útja.“ A következtetést levonhatjuk, amint a tanulmányíró is jelzi, hogy az ökumenizmusnak és a vallásközi dialógusnak továbbra is alapvető szerepe van. Az ökumenizmus „alapvető lesz a kultúrák párbeszédében és az európai béke építésében.”

(th)

Megőrizték a nyelvet, a hitet és a hagyományt…
Családtalálkozó Gödöllőn
A 2000. évben ezeréves államiságunkat ünnepeljük. Történelmünk folyamán a családok őrizték meg az anyanyelvet, a hitet és a hagyományt. Ennek jegyében rendezték meg idén július 14-16. között Gödöllőn a Kárpát-medencei Magyar Családok Millenniumi Találkozóját. A szervezők (Nagycsaládosok Országos Egyesülete) összehangolt munkája révén több száz határon innen és túlról érkezett család élhette át az összetartozás élményét.

Plakát- felirat
Emlékhangverseny J. S. Bach halálának 250. évfordulóján, július 28-án. Ez áll a plakáton, alatta a program. Művek, művészek címe, neve csak az egyetlen nevet idézik; az emlékezésben azt a közel s távolba tekintő arcot jelenítik meg, amely könyvek, képeslapok papírjairól tekint ránk. A könnyen sérülékeny anyagról. Ő az emberiség kultúrájának, a Teremtésnek valóságos csodája, tekintetében azt a szikrát hordozza, amely belülről gyújtja fel a lelket, s a legcsöndesebb órában. Amint szinte elemezhetetlen remeke, a h-moll mise első akkordja, miközben „lehalkul” a Zeneakadémia óriási csillárjának fénye.