Hol nyugszik Bakócz Tamás bíboros?

A XVI. századi Bakócz-kápolna az esztergomi bazilikában sokak által látogatott, megcsodált hely és zarándok-szentély is. A műtörténész azt mondja a kápolna egyike azoknak a fényforrásoknak, amelyek egy évezreden át sugározták a hegyről az európai kultúra magyar művelődést megtermékenyítő, gazdagító értékeit. Az építész (műtörténész) Horler Miklós eddigi gazdag életművében sokat foglalkozott e gazdag reneszánsz örökséggel.

- Esztergom történelme nem volt zavartalan, de egyik legsugárzóbb fénykora akkor következett be, amikor Vitéz János, az európai hírű humanista került az érseki székbe, aki Mátyás budai udvarának humanista kultúráját hozta magával esztergomi székhelyére. Utána rövid ideig Beatrix királyné érseki rangra emelt kiskorú rokonai: Aragóniai János és Estei Hippolit közvetítették rövid ideig a budai királyi udvar reneszánsz stílusú építészetét, míg 1497-ben egy nagy formátumú egyéniség, Erdődi Bakócz Tamás lett Esztergom érseke, az ő idejében az esztergomi Vár-hegyen még egyszer felcsillant a középkori magyar birodalom lenyugvó napjának fényében a Mátyás-kori udvar reneszánsz ragyogása.

Bakócz sírkápolnájáról van szó. Mit mond el ez a műemlék a bíboros érsekről?

- Megismerhetjük, milyen volt az ő humanista mecénási formátuma, valamint hogy milyen volt, mivé fejődhetett volna az a magyarországi reneszánsz építőművészeti kultúra, amely megszületett, de nagyrészt elpusztult, és amely kivirágozhatott volna, ha a késő középkori magyar királyság sorsa másképp alakul.

Bakócz Tamásnak az az elhatározása, hogy saját temetkezési helyéül a Szent Adalbert bazilikához kapcsolódó, a kor legmagasabb színvonalú reneszánsz stílusában fogant sírkápolnát építtet, egyrészt egyházi és világi méltóságát, másrészt gazdagságát és kifinomult humanista kultúráját volt hívatott kifejezni ország-világ előtt. A példát elsősorban Mátyás budai palotájának reneszánsz építkezései adták, s az itt felnőtt érsek tudta, mivel tartozik rangjának, környezetének méltó kialakítása terén.

II. Gyula pápa síremlékének története és Michelangelo idéződik fel…

- Michelangelo eredetileg a San Pietro Vecchio szentélyében kívánta elhelyezni a szabadon álló síremléket, de Giuliano da Sangallo ezt nem tartotta megfelelőnek és azt indítványozta, hogy építsenek a mauzóleum számára a bazilika mellé egy kápolnát, mert ettől tökéletesebb lenne a mű. Erre a megoldásra számos centrális alaprajzú terv készült, amelyek közül némelyeket kapcsolatba hoztak az új San Pietro épületének terveivel.

Charles de Tolnay, a kiváló Michelangelo szakértő szerint fel kell tételeznünk, hogy a Sangallo által javasolt és a régi székesegyház mellé építendő kápolna centrális alaprajzú, kupolával fedett épületre vonatkozott. A síremlék hagyományban ennek jelképes értelme volt, úgy tekintették, mint a túlvilág jelképét.

Nehéz volna pusztán véletlennek tekinteni, hogy amikor Bakócz saját sírhelyének építéséről döntött, ugyanazt a megoldást választottas, mint amelyet Giuliano da Sangallo ajánlott II. Gyula pápa síremléke számára, tehát az ősi bazilika mellé egy önálló sírkápolna emelését.

Bakócznak, mint építtető mecénásnak szerepe és elképzelései természetesen elválaszthatatlanok attól a művészi környezettől, amely őt körülvette.

A Bakócz-kápolnát megelőzően Magyarországon egyetlen templomot vagy kápolnát sem építettek reneszánsz stílusban. Nem építettek azonban utána sem, s Perényi Imre siklósi, Gergelaki Buzlay Mózes simontornyai, Lázó János gyulafehérvári kápolnája, amelyek közvetlenül az esztergomi kápolna után keletkeztek, mind későgótikus hálózatboltozatos építmények.

Mennyire volt meghatározó Bakócz számára az olasz nagyreneszánsz?

- Távolabbi művészeti környezet, amely Bakóczra befolyást gyakorolhatott: a XV. század hajnalának Itáliája, az érett reneszánsz kora. Nyilvánvaló, hogy ha Bakócz olyan épületet akart emeltetni saját hírnevének és emlékének, amely Itáliában is megállja a helyét, akkor saját hazájában ahhoz sem előképet, sem mestert nem találhatott. Nagyszabású reneszánsz templom építésére nem gondolhatott, amely Magyarországon egyedülálló. Ehhez a feladathoz megvolt a művészi környezet Itáliában, hiszen kisebb centrális kápolnák építésével már Brunelleschi óta foglalkoztak a reneszánsz építészei. Amikor Bakócz hozzáfogott az esztergomi kápolna építéséhez, a legtekintélyesebb építész, aki a centrális teret, a XIV. század végére önálló, görög kereszt alakú kompozícióig tudta fejleszteni, Giuliano da Sangallo volt. Ugyancsak ő fejlesztette tovább a belső architektura korai toszkán rendszerét a római reneszánszban újjászületett Colosseum-motívum alkalmazásával a firenzei Santo Spirito sekrestyéjében. Balogh Jolán teljes biztonsággal mutatta ki a Santo Spirito Barbadori-kápolnájában az esztergomi kápolna közvetlen előzményét.

Ki volt az építész, aki Bakócz elképzeléseit művészi fokon megvalósította?

- A XV. századból egyetlen olyan írott forrás maradt fenn, amely Bakócz esztergomi sírkápolna-építkezésével kapcsolatban alkotó művészet említ, ez pedig Giorgio Vasari művész-életrajzainak 1568-ban megjelent második kiadása. Andrea de Fiesole életrajzánál a következőket írja: „Az ő kezétől származott még egy márvány sírbolt, melyet hasonlóképpen egy magyarországi városba, Esztergomba rendeltek s amelyben egy igen szép formált Madonna volt más alakokkal együtt; ebbe a sírboltba helyezték később az esztergomi bíboros testét.”

Andrea a fiesolei Ferrucci művészcsalád egyik tagja volt, atyja, Piero unokatestvére volt a család legnevesebb tagjának: Francesco di Simone Ferrucci szobrásznak. Valószínűleg nála tanult és fiatal korában megfordult Nápolyban és Rómában is. Legkorábbi oklevelekkel bizonyított alkotása egy kápolna a fiesolei plébánia számára, amelyből csak az oltár maradt fenn a dóm régi sekrestyéjében.

Rövidesen kapcsolatba került Michelangelóval, aki 1524-től a Medici-sírkápolna munkáinak vezetőjéül szerződtette. Vasari arról is tudósít, hogy 1517-ben egy kutat készített a magyar királynak.

Van-e dokumentum Bakócz és Ferrucci kapcsolatáról?

- Egyetlen közvetlen írásbeli dokumentum tanúskodik: 1519-ben Bakócz levélben kéri a ferrarai herceg támogatását Muzzarelli orvosa számára, akit Firenzébe küldött a kápolna oltárához készült szobrok hazaszállítására. Ezzel a levéllel Bakócz cáfolja azokat a félreértéseket, amelyek Vasari szövegében szereplő „Sepoltura” szót nem fogadják el a sírkápolna megnevezéseként, amely Ferrucci kezétől származott, és amelyben egy szép Madonna és más alakok voltak. Bakócz itt világosan megírja, hogy az esztergomi templom oldalához építtetett kápolna oltártáblájához készült szobrokról van szó. A Bakócz-kápolna felépítését tervező és irányító építész személyét ezzel megoldottnak tekinthetjük.

Ferrucci mester Esztergomba költözött?

- Nyilván nem tartózkodott állandóan Esztergomban. Egy kőfaragó-kőszobrász műhely dolgozott a kápolna munkáin, melynek vezető szobrásza Ioannes Fiorentinus, a magyar reneszánsz egy másik, sokat vitatott személyisége volt, aki a kápolnán ugyan nem, de más alkalmi munkákon helyenként névjegyet is faragott a műre.

A kápolna melyik részén temették el Bakócz Tamást?

- Külön hangsúlyozni kell az új kápolna kapcsolatát a székesegyház belső terével. A kápolna a hívek számára szolgáló háromszor három gótikus boltszakaszos térrész középső szakaszához kapcsolódott, ezáltal a főhajó hossztengelyére merőlegesen egy hangsúlyos kereszttengelyt hozott létre, amely a nyitott, hangsúlyos bejárat ívén keresztül szabadon feltáruló kápolnába vezetett és mintegy új szentélyként hívott a humanizmus világába. Az Angyali Üdvözletnek szentelt kápolna nyitva állt a hívek számára, különös tekintettel arra, hogy X. Leó pápa 1513-ban zarándokhellyé nyilvánította, ahol az alapító bíboros lelki üdvéért imádkozók teljes búcsúban részesülhetnek. A belső egy szabályos négyzet alaprajzra szerkesztett, kupolával fedett tér, amely mind a négy oldalán dongaboltozatos fülkékkel bővül. Az északi oldalon a dongaboltozat íve magasabb a többinél, mert ez volt a kápolna bejárati nyílása. Az oltárral szemben lévő nyugati fülkéből nyílt a sekrestye. Ez a fülke kétszer olyan mély, mint a többiek.

Ez a térbővület lehetett az a hely, ahová a bíboros sírhelyét tervezték, amely méreteivel és az oltárral szemben való elhelyezkedésével éppen megfelelt egy méltó síremlék vagy padlóba helyezett sírkőlap elhelyezésének. Bakócz feltételezett sírhelye a hátfalon lévő két ajtó között képzelhető el. Felette egy kórusablak nyílik, könyöklője alatt egy angyalalakkal. A kórusablak két oldalán egy-egy mécsfülkét tártunk fel. Lehet, hogy mindezek a sír felett szimbolikusan a liturgia ősi könyörgésére utalnak: „Az örök világosság fényeskedjék neki!”

Tóth Sándor

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu