Uj Ember

2000. július 30.
LVI. évf. 31. (2714.)

Az imádság csak az egyik módja az Isten dicséretének; minden teendőnkben és munkánkban meg kell találnunk őt. Aki mindent Isten nagyobb dicsőségére tesz, annak minden imádság.“
Loyolai Szent Ignác (Ünnepe: július 31.).

Főoldal
Lelkiség
Katolikus szemmel
A félreértett szabadság
„Küldj egy tehenet!”
avagy: a gyakorlati keresztény szolidaritás példája
A letegezett Isten
Vízszintes lépcsősor
A megfeszített
Élő egyház
Egymás segítésével magukat is erősítik
Az egyház(község) is legyen „családbarát”
Kada Lajos érsek jubileuma
Élő egyház
„Úgy éreztem: Isten szeret minket”
A magyar cigányok római zarándoklata
„Nincs reménytelen eset…”
A szenvedélybetegek nehéz rabszolgasága
Félelem helyett szeretet
Szeged-csanádi egyházmegye
Fórum
Hol nyugszik Bakócz Tamás bíboros?
Beszélgetés Horler Miklós építésszel
Kúltúra
Nyárezüst
„A létezés keresztszülei”
Juhász Gyula megtagadott verseskötete
Egy asszony Franciaországból
Ifjúság
Kint Gödöllőn
A Humán Genom program
A genom egy élőlény egy sejtjében lévő DNS összessége
Mozaik
Diák- zarándoklat
Hálaadás a Tisza-parton
A Vatikán az EXPÓ-n
Az Olvasó írja
Váci kórus sikere Loretóban
Missziós lelkigyakorlat Kőszegen
Kápolnahajó
Rejtvény
.

 

Hálaadás a Tisza-parton

Negyedszer mutattunk be szabadtéri szentmisét a martfűi Tisza parton. Háromszor emeltük fel szívünket az Úrhoz fohászainkkal, ahogy a szentmise prefációjában imádkozzuk. Kértük, mentse meg a folyó partján élőket a hatalmas áradattól. Homokzsákok között állva szinte segélykiáltás volt ez. S ugyancsak felemeltük szívünket a folyó élővilágáért fohászkodva néhány hónappal ezelőtt, a Teremtőre bízva minden teremtményt (az eseményről akkor az Új Ember is beszámolt). És meghallgatta kiáltásunkat - aki az eget és a Földet alkotta.

Most, ugyancsak a szentmise prefációjának szavait éltük meg. „Adjunk hálát Urunknak, Istenünknek, mert méltó és igazságos.” Felhívásunkra mintegy tizenöt helységből érkeztek testvéreink a folyó partjára július 16-án. Ne csak a Tisza, de a Duna partjáról, sőt az Ipoly mentéről is. Örömmel fordultunk a megszelídült, s újra élő folyó felé a szentáldozás után, hogy Te Deumot zengjünk. A szentbeszéden elmélkedve megéltük a két nagy igazságot: nálam nélkül semmire sem mentek, valamint Istennél semmi sem lehetetlen!

Tamási József Tiszaföldvár
és Martfű plébánosa

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu