|
|
„Egységben az erő Krisztusért” Határon túli magyar kispapok Pannonhalmán A Rákóczi Szövetség - a határon túli, mindenekelőtt a felvidéki és a kárpátaljai magyarság szolgálatára alakult szervezet - a Pro Iuventute – A Jövőért Alapítvánnyal karöltve idén második alkalommal rendezte meg a határon túli kispapok találkozóját a pannonhalmi bencés főapátságban. A július 17-20. között zajló rendezvényre mintegy ötvenen jelentkeztek, köztük nyolc görög katolikus, valamint néhány itthoni szeminarista is. A délvidékiek részvétele külön öröm forrása volt, hiszen tavaly a háborús helyzet miatt nem jöhettek el a találkozóra.
A határon túli magyar kispapok sorsa minden itthoni katolikusnak szívügye. Nehézségeikkel együttérzünk, örömükkel együtt örülünk. A pannonhalmi találkozó lehetőséget nyújtott számukra, hogy személyes ismeretségeket, barátságokat alakíthassanak ki más szemináriumok növendékeivel. Így a jövőben, már papként segíthetik egymás munkáját, megosztva a jót is, a gondot is. A rendezvény alkalmával a szabadidős programok, beszélgetések mellett a kispapok neves előadókkal találkozhattak, fontos kérdésekről tájékozódhattak. A teljesség igénye nélkül itt csak néhány programot említünk meg. Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke értékelést adott a magyarok tevékenységéről a szlovák kormányban. Porfirije püspök, a kovilji (Jugoszlávia) monostor igumenje (apátja) előadásában bemutatta az ortodoxiamai közép-európai valóságát és azt szembesítette az eredeti ortodox szellemiséggel. Latorcai Csaba, a NKÖM Egyházi Ügyek Helyettes Államtitkárságának vallásügyi referense tájékoztatást adott a magyar kormány egyházpolitikájáról, beleértve a határon túli ügyeket is. A sort folytathatnánk tovább, de most a legfontosabb eseményről kell szólnunk egy kicsit bővebben. A regionális beszámolókról van szó, amelyek révén képet kaphattunk a külhoni helyzetről. Lássuk például a sokatmondó számadatokat. Erdélyben, a gyulafehérvári szemináriumban 90 magyar kispap alkot összetartó társaságot. Délvidéken a Szabadkai Egyházmegyében 25 szeminarista közül 12 magyar, a többi horvát, vagy más nemzetiségű. Megtudtuk, hogy a háborús helyzet következtében az Egyházmegye 120 plébániájának fele nincs betöltve. A Felvidék nyugati régiójában, a pozsonyi szemináriumban a 120 kispap közül 18 magyar, ezen felül pedig 10 szlovák anyanyelvű papnövendék tud magyarul. A Keleti régióban, Kassán a 120 szeminaristából négy magyar, a szlovákok közül pedig hárman tudnak magyarul. Beszámolón elhangzott, hogy ezen a területen szép számmal vannak hivatások a magyarok közt. Itt jelenleg 56 magyar pap és szerzetes végzi szolgálatát.
Miután a rideg számok elhangzottak, az előadások közti szünetben néhány szeminaristával beszélgettünk a rájuk váró feladatokról és személyes céljaikról. (A képen látható kispapok nyilatkoztak, sorrendben balról) Száraz János a Felvidékről, a Kassai Főegyházmegyéből (negyedéves). „Én az egységet tartom fontosnak. Ezért is jöttem erre a találkozóra. Talán jó mottója lehetne ennek a rendezvénynek az, hogy „Egységben az erő Krisztusért. Egyébként nálunk Felvidéken a legfontosabb feladat az, hogy legyenek olyan híveiket vezető papok, akik nemcsak hirdetik az evangéliumot, hanem élik is.” Szakály József Délvidékről, a Szabadkai Egyházmegyéből (másodéves): „Azt szoktam mondani, hogy nálunk a papoknak értelmiségpótló szerepük kell, hogy legyen. Át kell adni a tudást, a műveltséget. Ezen kívül olyan közösségeket kellene kialakítani, ahol a világiakra is sok szerepet lehetne bízni.” Jánosi Szabolcs Erdélyből, a Gyulafehérvári Főegyházmegyéből (negyedéves): „Nálunk az idősek hűségesen járnak templomba. A fiatalsággal sincs gond, de úgy kellene megnyerni őket, hogy ne vonzódjanak a szekták felé. A középosztály viszont kiesett az egyház kezéből. Úgy gondolom azonban, hogy a pap nemcsak egyes korosztályokhoz kapja küldetését, hanem mindenkinek pásztora kell, hogy legyen.” Tóthbegyi Zsolt, hajdúdorogi egyházmegyés, görög katolikus kispap (első évfolyam). „Nagyon örülök, hogy itt lehetek . Úgy mondhatnám, hogy ezen a találkozón egy tágas ablak nyílt meg számomra, hogy nemcsak a magunk bajaival kell foglalkoznunk, hanem kapcsolatot kell tartanunk a határon túliakkal is. Mert így megérzik majd, hogy törődünk velük.” Úgy legyen ! Körössy László
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|