|
|
Álmodik a múlt Nagyobb dicsőségére Istennek Én is úgy tudtam, azért is utaztam el a szilágysági Somlyóújlakra, hogy bencés apátság állott itt valaha. Hogy mikor épült ez a "csinos kis részarányos templom", nem tudjuk. Mint Bunyitay írja, itt megelevenednek az őshit követői, "kiknek oltárai e félreeső erdők s hegyek között, talán itt a Kraszna partján, az újlaki egyház helyén lángoltak utoljára", mert a somlyóújlaki egyházról azt tartja, hogy "az őshit utolsó védőjének nemzetségétől származik, s kibékülésének emléke a kereszténységgel", amit valószínűvé tesz, hogy a mai Somlyó-Újlak, a szilágysomlyai uradalomhoz tartozott, s a Vata nemzetség birtoka lehetett. Az egyház birtokában levő, s e templomra vonatkozó okirat szerint építésének idejéről már 1700-ban sem tudott senki. Ez az okirat így szól: "Memoriae sacram faturis videndum. Jóllehet ezen s.-újlaki templomocska a maga Épitőjiről s Fundálójiról a Hazának sok változásai között elfelejtkezett, mivel nincsen senki, de még semmi is, a mi ennek eredetiről s változásairól ezerhétszázig emlékeznék, ha nem ez, hogy majd midőn végső pusztulását keserves szemekkel szemlélvén, ezen s.-újlaki reformáta Ecclésia a kegyességhez szokott kezeknek adományok által in Ao 1751 újítani kezdé szintén mikor már a munka maga tökéletességét elérné, akkor is ilyen szerencsétlenségére, hogy az építőknek gondviseletlenségök miatt (Curator Ardai Mihály és György Mihály idejekben) tűz által ismét gyászba öltözteté: De mégis az elromlott s a megégett munka hamvában nem hagyaték, hanem in Ao 1754 valamennyire a romlásból felépítteték, mely állapotában volt ad Annum 1773, ebben az esztendőben aztán tornya, mely sugár nélkül vala, felviteték, a templomnak belső és külső, kőmivesek által lenni szokott, ékessége a padimentummal együtt megadaték. De hogy mégis nagyobb Dicsősségére az Istennek szenteltetett hely mehessen in Ao1775 ezen koronával, mely ezen Írásnak helytartója, az alatta lévő Prédikáló székkel, a karral és némely székeknek építésekkel és újításokkal jó rendben való vételekkel, s új, kétfelé nyíló ajtajával megékesítteték, Inspector Curator Tekintetes Nemes Ajtai Cs. Sámuel vigyázása alatt... In Anno 1778 ugyan porticusával bővíttetett Curator Zondi Kis György és Kelemen Bálint idejekben." A Szilágy vármegye monográfusa úgy tudja, hogy a "régi község keleti, vagyis a jelenleginek nyugati végén, a templomtól mintegy 400 m-nyi távolságra állt állítólag az apáczák klastroma s közelében a halastó. E klastrom fundamentumából e század első felében is köveket szedtek ki. Ezt az épületet a jelenlegi templommal gyalogjáró kötötte össze, melynek nyoma utánjárással ma is megállapítható. Ezen az úton jártak az apáczák a jelenlegi templomba." Hogy így volt, vagy sem, nem tudom, nem találtam erre utaló nyomokat. E kis templom belső tere, a körbefutó folyosó, a román kori fülkék egészen elbűvöltek, s ezért az itteni áhítat csendjét szerettem volna lefényképezni, de csak külső képet csinálhattam, mert erre kért akkor, abban a nehéz időben a tiszteletes, aki akkor hálás volt, hogy ezt én megértettem. Móser Zoltán
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|