|
|
Száz éve született az "Unum" megalapítója Hálaadó szentmisét tartottak a kispesti Nagyboldogasszony-templomban december 10-én Mester Mária Margit születésének századik évfordulóján. Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök homíliájában felidézte az Unum Sanctissimae Trinintatis Társaság alapítójának életútját, tanítását. Mester Margit a Tolna megyei nagyközségben, Tamásiban született 1906. december 10-én. Családjának hite, vallásos élete, nagylelkűsége buzdításul szolgált az egész közösségnek. A biztonságot nyújtó családi légkör és melegség mély hatással volt a gyermekek fejlődésére is. A kis Margit a polgári iskolát a budapesti Sacré Coeurben végzi, majd a négyéves nyelvmesteri iskolában tanult. Az internátusban kedves, visszahúzódó, szeretetre méltó lánynak ismerték meg osztálytársai. 1924-ben, amikor befejezte tanulmányait, több költözés után a Mester család már Pesten lakott. 1927 áprilisában részt vett a Sacré Coeur lelkigyakorlatán, amikor megélte a lelkében élő Isten jelenlétét. "Istennel találkoztam" - mondta később erről a kegyelmi pillanatról. Csávossy Elemér atyát kérte meg lelkivezetőjének. Miután nem talált olyan szerzetesközösséget, amelyben egészen Istennek, a benne való egység és szeretet szolgálatának szentelheti életét, Csávossy atya tanácsára megalapítja az Unum Sanctissimae Trinintatist, az Apostoli Élet Társaságát. Szeretettel, elfogadással fordult az emberek felé. Társainak is azt az utat ajánlotta: legyen komoly az imaéletük, mert ez az első lépés az életszentség felé. "A hangsúly a kegyelem által lelkünkben jelen lévő Szentháromság imádásán, és a Krisztusban megélt szeretet és egység életén van." Fontos volt számára minden terület, ahol ezt a gondolatot másoknak átadhatja. Ha kellett, hitoktatást végzett, ha kellett, kisközösségeket vezetett, családokat pasztorált, gyermek- és ifjúsági lelkigyakorlatokat szervezett, vagy ökumenikus mozgalmakban próbált részt venni. Mindezeket mint legfőbb utakat ajánlotta azoknak, akik hozzá hasonló módon keresik Isten akaratát, saját életükben való megvalósulását. Isten- és emberszeretetét a legnehezebb körülmények között, a börtönévek alatt is bizonyította. "Mindig egyformán vidám és szelíd volt" - írta róla egyik cellatársa. Letartóztatása után pontosan öt évvel szabadult egy májusi hajnalon. "Csak szeretni jöttem vissza, a halálból az életbe!" - írja szabadulása után. 1961. június 17-én halt meg Budapesten. Életpéldája a mai kor emberét is hozzásegíti, hogy a sok hazugság és népbutítás megtisztelő hamis útjáról rátaláljon az igazság ösvényére. A szentmisén - amelyen közreműködött a Kodály Zoltán Kórusiskola Jubiláte leánykara ifj. Sapszon Ferenc vezetésével - a hívek imát mondtak Mester Mária Margit boldoggá avatásáért. (cser)
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|