A magyar lélek rejtelmeiről - Ausztriában

Székely Bertalan: Egri nők

"A XIX. század magyar festészete a százötven éves török elnyomás és évszázados Habsburg-uralom alatt szenvedett nép elnyomatásának hű tükre, mely szenvedés közepette a ´48-as forradalom leverése még a változásba vetett utolsó csepp reményt is meghiúsította. A szabadságharc eufóriája, a szabadságvágy pátoszának és töretlen erejének megfogalmazása rendkívüli művészi kifejezésmódhoz lehetőséget nyújtó tematika, mely a Munkácsy Mihály által világszerte fémjelzett magyar festészet képvilágát híven tükrözi. Az idegen uralom alatt elviselni kényszerült fájdalom a magyar lélek oly monumentális érzelmi eposzának vászonra vetülése, mely joggal motiválta a kremsi Kunsthalle múzeum vezetését a magyar festészet talán leggazdagabb korszakának A magyar lélek címmel történő bemutatására" - sommázza Tayfun Belgin, a török születésű ausztriai művészettörténész és múzeumigazgató a Kunsthalle vendéglátásának okát.

"Itt lesznek a magyar romantika képviselőinek monumentális történelmi festményei, de bemutatjuk a zsánerfestészet XIX. századi virágkorának jellegzetes vonásait is a polgári élet mindennapjait ábrázoló festményeken. A kiállítás képei a magyar festészet egy teljes évszázadán át kalauzolják a látogatót szomszédaink lelkének berkeiben egészen az 1900-as évekig."

Miért esett a választás éppen ennek a korszaknak a bemutatására? Az igazgató szerint azért, mert a népek festészetét ismertető kremsi kiállítássorozatban az orosz "elbeszélő festészet" és akcionizmus bemutatása után "a legnagyobb érdeklődés a magyar szomszéd megismerése iránt mutatkozott. A korban megfelelő orosz művészekkel szemben a magyar festészet, sokkal filigránabb, színesebb és szélesebb skálán mozgó, nem a korszak külső hatásaira, ideológiáira támaszkodó, de a világ folyását az érzelmi oldal felől, belülről megközelítő kifejezésmód - egyszerűen felségesebbnek és szuverénebbnek nevezném - ha összehasonlításra szánnám magam, amit nem tennék szívesen."

Szinyei Merse, Molnár, Lotz, Madarász, Mészöly, Hollósy, Gyárfás, Torma, Grünwald, Fülöp munkái a Magyar Nemzeti Galéria legjobbjai, melyek a több mint fél évig nyitva tartó kiállítás iránt különleges érdeklődést keltenek, és nagy látogatottságnak örvendenek mind a hazai osztrák, mind a nemzetközi turizmus keretei között.

A kérdésre, lehetnek-e kedvenc festményei egy múzeumigazgatónak, Tayfun Belgin akaratlanul is török származásában megszólítva találja magát. "Hollósy Simon Tengerihántás című nagyszerű naturalista-népies festménye mellett egyértelműen felcsigázza a fantáziám ťközösŤ történelmünk iránt Székely Bertalan Eger ostromát ábrázoló festménye a bátor várvédőkről és egri asszonyokról, akik a török támadókkal szemben forró vízzel, szurokkal vették fel a harcot. El is határoztam, elolvasom Gárdonyi GézaEgri csillagok című regényét. Köszönöm a javaslatát!"

Reviczky Katalin, Bécs

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu