"Boldog vagy, Sára"

Az apostoli levél

Elfogadva testvérünk, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, valamint sok más püspök testvérünk és sok hívő kérését, és miután megkértük a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja véleményét is, apostoli tekintélyünkkel megengedjük, hogy Isten szolgálója Salkaházi Sára vértanú szüzet, a Szociális Testvérek Társasága szerzetes nővérét, aki életét adta a szegényekért és az üldözöttekért, mától kezdve boldogként tiszteljék, és hogy ünnepét megtarthassák a jogban előírt helyeken és módon minden év május 11-én.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Kelt Rómában, Szent Péter székénél az Úr 2006., pápaságunk második évében.

XVI. Benedek pápa

Ereje mélységes istenhite volt

Fotó: Magyar Kurír

A rémuralom napjaiban vértanúságot szenvedett Salkaházi Sára emlékezetének a zsidó felekezet iránta érzett hálájával, tiszteletével és nem múló köszönetével szólok most e magas gyülekezet színe előtt. Azokat a rettenetes időket magam is, és mint diáklány, feleségem is itt éltük át, Budapesten, mely akkor az ártatlanok, zsidók és nem zsidók kiontott vérétől pirosló gyásztér lett. Személyes tapasztalatból tudom, és velem együtt tudják mindazok, akik akkor itt éltek, kiváltképp pedig tudják sorstársaim, hogy milyen veszedelmes és milyen hősies feladat volt akkor zsidónak segítséget nyújtani, még inkább menedéket adni, a reájuk leselkedő száz halál előtt. Egy akkoriban élt, erdélyi magyar zsidó írónő írta, "Szeretni mindig lehet". Tegyük hozzá, 1944 rémuralmának napjaiban szeretni és szeretetből szolidaritást vállalni velünk és értünk cselekedni, példátlan hősiességet jelentett. Sokat gondolkodtunk és gondolkodtam azon, mi adhatott Salkaházi Sárának erőt életmentő, hősies cselekedetéhez és velük együtt mindazoknak, ha nem is voltak - fájdalom - túl sokan, azok, akik hasonlóképpen cselekedtek. Úgy vélem, az erő, a mélységes istenhit volt. A zsoltárból táplálkozott hite: Még ha a halál völgyében járok is, nem félek a rossztól, mert Te, Istenem, velem vagy, ott is. Hitéből eredően, magas fokon, mindhalálig teljesítette a szeretet parancsát. Emlékezzünk azokra is, akik velük együtt szenvedtek halált a Duna hullámsírjában. Bernovits Vilma hitoktatónő és három asszony. Az egyik halált szenvedett asszony Izraelbe jutott leánya már 1968-ban kezdeményezte Salkaházi Sára nevének megörökítését a Yad Vashem intézetben, mely 1972-ben nevét feljegyezte, az intézet kertjében emlékére fát ültetett, s ünnepélyes dokumentumot bocsátott ki.

(Részlet Schweitzer József beszédéből)

Isten szavunkon fog bennünket néha

"Szenteltessék meg a te neved!" - ez az első kérés, ami legfontosabb imádságunkban, a Miatyánkban elhangzik, abban az imában, amelyre maga Jézus tanított minket. Az isteni név megszentelése a legfőbb kérésünk, a legfőbb kívánságunk. Ez az, ami különleges esetekben még azt is megkövetelheti tőlünk, hogy az életünk árán teljesítsük Isten akaratát. Ha ezzel a gondolattal olvassuk a Miatyánk további kéréseit, világos képet kapunk arról, mit jelent hitünk szerint Isten nevének megszentelése. "Jöjjön el a te országod!" - vagyis jöjjön el Isten uralma az életünkben, mutatkozzék meg akarata a közösség és az egyén életében ezen a világon, és az idők beteljesedésével az örökkévalóságban is. Aki szeret engem, megtartja parancsaimat - mondja Jézus. Amikor a Miatyánkban azt kérjük, hogy teljesüljön Isten akarata, nagy dologra kötelezzük el magunkat: arra, hogy mi magunk is mindent megteszünk az ő akaratának követésére.

Amikor a mai ünnepi szentmisében Salkaházi Sára szociális testvért Szentatyánk, XVI. Benedek pápa döntése alapján boldognak hirdetjük, személyében példaképet és közbenjárót kapunk.

Példaképet a Krisztus melletti tanúságtételről, hiszen ez a keresztény mártírium legősibb értelme. Ez a tanúságtétel pedig, mely egyben Isten nevének megszentelése, megvalósul az élet számtalan tettében, de főként és visszavonhatatlanul, a szó legszorosabb értelmében megvalósul a Krisztus iránti hitből és hűségből vállalt halálban.

Egyre mélyült benne a vágy, hogy egész életét mintegy áldozatul Istennek ajánlja. 1943-ban tette meg azt az önfelajánlását, amelynek szövege ránk maradt. Áldozatul akarta felajánlani magát a szociális testvérek társaságáért, ha az egyházat, a társaságot vagy a nővéreket üldöztetés éri. Drámai dolog az emberi lélek és Isten kapcsolatában egy ilyen önfelajánlás. Sok szent élete mutatja, hogy Isten személyesen figyel ránk, hogy adott esetben, ha szeretetének és bölcsességének úgy tetszik, mintegy szavunkon fog bennünket, és felajánlásunkat a szó szoros értelmében elfogadja.

Szükségünk van Sára testvér példájára az idei jubileumi évben különlegesen is. Nemzetünk lelki megújulásáért imádkozunk az engesztelés és a kiengesztelődés jegyében. Azért a megújulásért, amely csak igazságban, igazságosságban és szeretetben lehetséges, azért a lelkületért, amely a leggyengébbekben és a legszegényebbekben is észreveszi az embert, aki mégis csak a legnagyobb érték minden idők minden társadalmában.

(Részletek Erdő Péter szentbeszédéből)

Fotók: Bókay

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu