|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Nehéz évek várnak a nyugdíjasokra (is) Kevesebb jut az időseket ellátó intézményeknek A kiegészítő vállalkozói tevékenységet végző nyugdíjasok járulékterhe szeptembertől a duplájára emelkedett. A jövedelem után fizetett 5 százalékos baleseti járulékot megszüntették, helyette egészségügyi szolgáltatási járulékot vezettek be, amelynek mértéke az idén még 10, a jövő évtől viszont már 16 százalék lesz. A kormány számításai szerint az intézkedés ebben az évben 1,3 milliárd, jövőre pedig 9 milliárd forintot hozhat - a költségvetés számára. A munkát vállaló nyugdíjasok bruttó bére után szeptembertől le kell róni az egészségügyi hozzájárulás természetbeni részét, ami 4 százalékra rúg. A jövő évtől még inkább megcsappanhat a jövedelmük, mivel ismét adóterhet nem viselő járandóságnak számít majd a nyugdíj. Azaz növeli a személyi jövedelemadó alapját, de az adót nem kell utána megfizetni. Ha tehát a nyugdíjból és munkabérből származó jövedelem az 1 millió 700 ezer forintot meghaladja, akkor a sávhatárt meghaladó összeg után 36 százalékos adót fizet. A kormány az intézkedéstől jövőre 32 milliárd forintos többletbevételt remél. A KSH tavalyi évre vonatkozó munkaerő-felmérése szerint 137 ezren dolgoznak nyugdíjasként, ha tehát bejön a kormány számítása, egy dolgozó nyugdíjas átlagosan 233 ezer forinttól eshet el jövőre csak amiatt, hogy a nyugdíj adóalap-növelő tétellé válik. A konvergenciaprogramban foglaltak és az eddig bejelentettek alapján további intézkedések is sújthatják majd az aktív nyugdíjasokat. A kormány tervei között szerepel, hogy európai mintára csak akkor fizetnek öregségi nyugdíjat, ha a munkavégzés megszűnik. A nyugdíjas korú munkavállalót nemcsak egészségügyi, hanem nyugdíjjárulék fizetésére is köteleznék, igaz, ezért többletjáradékot fizetnének később. Számítások szerint a nyugdíjak reálértéke a konvergenciaprogramban előirányzott 6,2 százalékos infláció és a 4 százalékos reálbérből adódó, nettó bérnövekedés által kalkulálható nyugdíjemelés alapján, 2 százalékkal mérséklődhet jövőre. A nyugdíjas kosárra vonatkozó inflációs rátával számolva azonban még nagyobb lehet majd a visszaesés. Az áfaváltozás olyan termékeket és szolgáltatásokat érint ugyanis, amelyeket a nyugdíjasok nagyobb arányban vásárolnak az átlagos fogyasztónál. A gázár-támogatási rendszer átalakítását is megszenvedték az idősebbek: automatikus dotációt csak a távhő után kapnak a jövőben. Az egészségügyi reform kapcsán is megcsappanhat a nyugdíjasok pénze. A tervek szerint a 300 forintos vizitdíj egy bizonyos részét nekik is meg kellene fizetniük, ahogy a most még ingyenesen kapható gyógyszerek árát is - írta szeptember 7-én az origo internetes napilap. Ugyanezen a napon Soltész Miklós országgyűlési képviselő (KDNP) újságíróknak elmondta, hogy az áremelések és a közterhek növekedése tönkreteszi az idős embereket ellátó intézményeket is. Az évente legkevesebb 30-40 ezer forinttal növekvő kiadások miatt egyre kevesebb jut az ellátottak étkeztetésére, az alapvető higiéniai feltételek biztosítására. A növekvő kiadások az eddiginél is nehezebb helyzetbe hozzák az ápolással foglalkozó intézményi dolgozókat. Összeomlás előtt áll az időskorúak ellátása, a Gyurcsány-kormány intézkedései következtében - hangsúlyozta a KDNP-s képviselő. - A meghozott döntések azt bizonyítják, hogy a miniszterelnök tudatosan félrevezetett hárommillió magyar nyugdíjast. Az ígért jóléti intézkedések helyett a megszorítások méltatlan helyzetbe hozzák azokat, akik egész életüket végigdolgozták. -sy-
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|